Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
tos petíciót szerkesztett ellene. A rend és a béke embere volt ő is, többször kijelentette, az 1945 előtti rendszer sem kell, de a diktatúra sem. November 8án le akart mondani a forradalmi bizottság, de a vb maga kérte, hogy Balogh maradjon, s ő szolgált tovább. A párttitkár, sőt a karhatalom is megköszönte neki a békét és a rendet őrző munkát, ugyanúgy, mint kiváló társának, Vaszkó Mihálynak, aki közismert kisgazda volt, 1945 után országgyűlési képviselő, példás gazdaember. A köszönet ellenére nemsokára mindketten bíróság előtt álltak. Balogh 7 hónapot kapott, 8 hónapos előzetes fogva tartás után. 181 A sarkadi Tanító Árpád 1945 előtt térképésztiszt volt, később is ismert, megbecsült ember. '56-ban ő a forradalmi bizottsági elnök. Rend, az összetartás szolgálata jellemezte munkáját. Jelentős szerepe volt abban, hogy a cukorgyár nem állt le a nagy sztrájkok alatt sem, emellett meggátolta a tsz-ek elhamarkodott széthordását is, mondván: majd a nép dönt, de csakis a zárszámadás után. Két ÁVH-st is folyamatosan élelmezett, akik a forradalmi napokban nem mertek kimenni az utcára. Semmi része nem volt a sarkadi decemberi eseményekben. Dicséret helyett egy évet kapott. 182 A sort hosszan lehetne folytatni, de említsük még meg dr. Molnár Mihályt, aki Csabán volt a városi forradalmi bizottság elnökhelyettese. A kitűnő jogász öt nyelven beszélt, 1945-ben a „demokratikus hadsereg"-ben szolgált. Főispáni titkár, majd 1948-ig Zala megyei főjegyző. Akkor elzavarták, mivel édesapja vitézi telke miatt kulákká minősítették. Kis parcellán gazdálkodott, majd könyvelő. A méltóságteljes és szelíd forradalom híve és munkása. Nagy Imre következetes támogatója. Novemberben ő is Budapesten járt a deputációval Dobinál, majd a sztrájk folytatását ellenezte, érezve a realitást és a veszélyt. Amikor decemberben a letartóztatott sarkadi fiatalok érdekében nagy sztrájk indulta megyében, a csabai szovjet parancsnok jelezte, ha a tüntetők összekülönböznek a szovjet katonasággal, ők tüzelni fognak. Molnár leszerelte a tüntetést és a sztrájkot is, megelőzve a konfliktust. Ez az ember kapott egy évet „izgatásért", igaz, felfüggesztve, ám közel egy éves előzetes őrizet után... 183 A megtorlás November közepén az utolsó fegyveres ellenállók is beszüntették az országban a reménytelen harcot. A szovjet tankok ezrei és a szovjet városparancsnokok mögül Kádár János már kijelenthette: „Most semmiféle demokráciáról nem lehet beszélni, most kemények leszünk." A keménységhez saját karhatalom is kellett. November 8-án Budapesten alakult az első karhatalmi ezred, tagjainak kétharmada korábbi ÁVH-s tiszt volt: a terrorhoz kellettek a „szakemberek". December elején Budapesten már 5500, vidéken 5000 karhatalmista szolgálta az új diktatúrát állig fegyverben. 184 Azok, akik októberben-november elején sietve rejtőztek el, futottak a szovjet csapatokig, azok most igen bátrak, és ütlegelésre készek lettek a fegyvertelenekkel szemben. Kezdetben a Szovjetunió is besegített a „rendteremtésbe", túl a fegyveres beavatkozáson: mintegy 900
