Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

pedig kimentem a honvédségi katonai forradalmi tanácshoz, hogy azok tagjait behívjam a gyűlésre. Ott Biczó alez.-nek elmondottam, hogy fel akarják szedni a síneket, vagy aláaknázni. Kértem arra, hogy ezt akadályozzák meg. Biczó alez. akkor azt mondotta, hogy el lesz intézve. [...]

4 Ekkor éles vita kezdődött Széli mérnök és Tóth alez. között. Széli mérnök mindenáron egy aknázást és egy műszaki zárat javasolt a vasúttal kapcsolatban. Azt mondotta, hogy ha nem csináljuk meg, akkor a tömeg fegyvert fog és véres incidens lesz, mivel a tömeg a vasúti sínek aláaknázását követeli. Tóth ellenezte. Azt mondotta, hogy ezzel úgysem tudjuk a szovjet csapatok bejövetelét megakadályozni, mert nem is hadsereg az, aki csak vasúton jön. Tóthnak, azt hiszem, az volt az elképzelése, hogy halogatja a dolgot, mert azt hangoztatta többször, hogy ő majd talál módot ennek az elintézésére, csak bízzák rá. [...] [...] Ezzel kapcsolatban el kell még mondanom, hogy a végleges forradalmi bizottság megalakuló gyűlésén szó volt, vagyis vita volt arról, hogy dolgozzunk-e? A többség azt mondotta, hogy amíg a „ruszkik" itt vannak, addig nem dolgoznak. Én ekkor felszólaltam a munka felvétele mellett, de a többség azt döntötte, hogy nem dolgoznak. Ennek a határozatnak ellenére azonban ezt követően még több üzembe elmentem, hogy a munka felvételére rábírjam a dolgozókat. A tanács elnöke: figyelmezteti vádlottat, hogy az igazmondás a javára nyomatékos enyhítő körülmény. Vádlott: Én igyekszem, emlékezetem szerint, az igazat mondani. Ezután 27-én este más eseményben nem vettem részt. 28-án reggelre a forradalmi bizottság elnöksége ugyancsak nyilvános gyűlést hívott össze. Ez a gyűlés azonban nem lett megtartva, bár én elmentem. Az volt az akadálya, hogy az éjszaka Tóth alez. Kaskötőt, Aport és Hrabovszkyt letartóztatta, valami pártbizottsági nyomásra. Előzőleg, amikor mentem a gyűlésre, találkoztam Biczó alez.-sel, Galánfy alez.-sel. Azok mondották, hogy a színészek az éjszaka pártbizottsági tagokkal valami cirkuszt csináltak. Kérdezték, tudok-e róla? Mondtam, hogy erről nem tudok, és nagyon elítélem az ilyen cselekedeteket. Ezután a gyűlésen a megjelenteknek Tóth alez. elmondotta, hogy a letartóztatásokat azért csinálta, mert az éjjel rendzavarások voltak. A gyűlés ezután feloszlott, véleményem szerint azért, mert a fegyveres erők ilyen irányú megmozdulásától féltek. Innen én is hazamentem és nem felel meg az a valóságnak, hogy tömeget vittem volna a színészek kiszabadítására. [...] Ezekről az elvekről [az „eszményi szocializmusról"] én már az ellenforradalmi eseményeket megelőzően is beszéltem, valamint az előfordult súlyos hiányosságokról is az értelmiségi ankéton.

5 Ez az értelmiségi ankét a budapesti Petőfi Kör alapján jött létre és azokat az elveket hangoztatta. Ezen én is felszólaltam és a hibákat elítéltem. Rákosi vezetési helytelen módszereiről beszéltem. Ez az ankét eléggé éles hangú volt, hasonlóan a Petőfi Kör gyűléseihez.