Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Megjegyzem, hogy kb. ebben az időben a városi DISZ-bizottság Petőfi Kört is akart alakítani Békéscsabán, azonban ez résztvevők hiányában nem alakult meg. Hamarosan, ezután lett szervezve ez az értelmiségi ankét. Az előző Petőfi Kör alakuló gyűlésén én sem vettem részt. A tanácselnök kérdésére vádlott előadja: Az értelmiségi ankét a Balassi kultúrotthonban volt megtartva. Ezen az ankéton az eredményekről nem beszéltem, csak a hiányosságokról. [...] [...] 28-án reggel volt az a kavarodás a színészek letartóztatásával, valamint kiengedésével. Ez Tóth alez. tevékenysége volt. Ezt a tevékenységet teljesen pozitív jellegűnek tartom. Ugyanekkor valami röplapokat is szórtak, melyben a katonai forradalmi tanács kijelenti, hogy kilép a mi általunk megalakított forradalmi tanácsból, és új forradalmi tanácsot alakítanak. Nekünk azt mondotta, hogy ha részt akarunk venni a forradalmi bizottság munkájában, akkor délután 3 órakor legyünk az irodaház nagytermében. Ezután a délelőttre tervezett gyűlés feloszlott. 1956. október 28-án vasárnap délután 3 órakor elmentem az irodaház nagytermébe a gyűlésre. Akkor már nagyon sokan voltak ott és az utcán mintegy 15 000 ember állt. Az ablakok nyitva voltak. Ezt a gyűlést Biczó alez. vezette, vagyis ő nyitotta meg és ő ült az elnöki széken. Ez azonban csak formális elnöklés lehetett, mivel a gyűlést valójában Kaskötő vezette. [...] [...] Arról beszéltem, hogy ennek a forradalomnak az a feladata, hogy a rákosista-sztálinista hibáktól megtisztítsa a rendszert. Beszéltem arról is, hogy igen sok hibát követtünk el. A pártbizottság tagjai úgy elszakadtak Békéscsabán a néptől és elefántcsont várból vezettek. Azt mondtam, hogy ezután minden meg fog változni, és azon leszek minden erőmmel, hogy ezt a változást elősegítsem. Elismerem, hogy erősen bíráltam a pártot, de mégis azt mondottam, hogy kommunista leszek mindig, de olyan pártban, amely mentes ezektől a hibáktól. Tudom, hogy ez a beszédem megalkuvó volt. Ebben a beszédemben nagyítottam a hibákat és helytelen jelszavakat hangoztattam, azonban ekkor féltem a tömegtől. Ezen gyűlés alatt a tömeghangulat Tóth alez. ellen volt a letartóztatások miatt. Én védtem Tóth alez.-t. Azt mondtam, ne bántsák a Tóth alez.-t, mert a honvédség a néppel van. Azt is mondottam, hogy Tóth alez. jóindulatból tette a délelőtti letartóztatásokat. Utánam közvetlenül Tóth alez. szólalt fel. Elmondotta, hogy ő és a honvédség teljes egészében a forradalom mellett és a nép oldalán áll. Azt mondotta, hogy a letartóztatásokat a párt iránti merev ragaszkodásából tette. Azt hangoztatta, hogy őt félrevezették a pártbizottság részéről. Lényegében az egész beszéde arra irányult, hogy kimosakodjon az ügyből és megszerezze a nép bizalmát. Ez a beszéde alkalmas volt arra, hogy lázítson a pártbizottság ellen, bár azt hiszem, az ő célja csak a saját maga kimosása volt. A Tóth beszéde után azt követelte a nép, hogy ha Tóth alez. a néppel tart, akkor velem együtt jöjjön ki az erkélyre és ott ölelkezzünk össze.