Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Kiemelendő, hogy Gyulán, november végén még sikerrel gátolták meg az MSZMP munkahelyeken történő szervezését, sőt, december elején a karhatalom szervezését is.

132 Orosházán az MSZMP titkára, Sinkó Sándor megköszönte Nagy Lajosék forradalom alatti kiváló munkáját, és kérte, hogy Nagy Lajos maradjon, működjenek együtt. így rövidesen, akarva-akaratlan Nagy Lajos kezében futottak össze a vezetés szálai, mivel benne bízott mindenki. Nagy Lajosnak volt mersze még a szovjet városparancsnok jelenlétében, nagy városi munkástanácsi gyűlésen is a demokráciát, a többpártrendszert, a függetlenséget éltetni, sőt azt kérni, hogy a Szovjetunió ne fegyverezze fel a magyarság árulóit... Idővel a vb-elnök és a párt ismét köszönetét fejezte ki Nagy Lajosnak, ami nem mentette meg a börtöntől. Ártatlan forradalmi vezető nem létezhetett a kádári „konszolidáció" idején.

133 Dobozon Oré János forradalmi bizottsági elnökből lett vb-elnök, még hivatalban voltl957 januárjában is.

134 Kötegyánban november 29-én a régi vb-elnököt először elküldik, majd kompromisszum születik: maradhat, de az érdemi vezetés a forradalmi bizottságé. December 8-án a vb régi tagjait elküldik. Másnap már szovjet tankok jelenlétében zajlik a forradalmi bizottság ülése...

135 Mezőgyánban december 17-én a vb ülésén a forradalmi bizottság elnöke elnököl, s vb-titkárrá a forradalmi bizottság titkárát teszik.

136 Nagyszénáson 5000 ember választ november 10-én vb-elnököt a forradalmi bizottság vezetője személyében.

137 Dombiratoson a forradalmi bizottság először meggátolja a régi vezetők visszatérését, majd november végén demokratikus választást akar rendezni, amit már szovjet tankok, és a karhatalom gátol meg.

138 Gádoroson november 10-én vb-elnökké Perti Józsefet, a forradalmi bizottság tagját választották, s ő a posztját december végéig megtartotta. Akkor tartóztatták le többedmagával.

139 Sarkadon december 7-én a települést még a forradalmi bizottság vezeti; november 22-én ugyanis példás egységben döntöttek a sarkadiak választott forradalmi vezetőik mellett, s nem fogadták el a régi, kompromittált funkcionáriusokat.

140 A munkástanácsok November 4-e után különös jelentőségre tettek szert a munkástanácsok. Működésüket a Kádár-kormány - egy ideig - engedélyezte, szemben a jogkörükben korlátozott forradalmi bizottságokkal. A rendeletek azt a látszatot kelthették, hogy lehetőség lesz az üzemekben munkásigazgatásra. A munkástanácsok éltek a lehetőséggel, és a forradalom továbbvivői lettek. Irányították az üzemek jórészét, döntöttek személyi kérdésekben, és életben tartották a november 4-e után kibontakozó, és hetekig tartó sztrájkmozgalmat. A csabai sertéstenyésztő vállalat munkástanácsa fizikai munkára vezényelte a korábbi vezetőket, akik november 10-e után sem térhettek vissza.

141 Ez történt a csabai téglagyárban is.

142 Az örménykúti állami gazdaság nem ismerte el a Kádárkormányt, s a kommunistákat sem engedték be a soraikba.

143 A gádorosi pedagógus munkástanács november közepén a szovjet csapatok távozását, Nagy