Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A vádlott társaim nagy százalékát az események alatt ismertem meg. Biczó és Galánfy alez.-eket ismertem csak előzőleg, mivel hozzám jártak szovjet [így] nyelvet tanulni. Ellenforradalmi cselekményeknek tartom én a szobrok és csillagok leverését, a szovjetek elleni uszítást, a baloldaliak és az ávósok üldözését és a szovjet hatalom elleni fegyveres készülődést. Ezeket utólag értékelve nagyon helytelennek tartom. Akkor az események alatt azonban nem tudtam ilyen élesen elhatárolni a cselekményeket, és nem láttam tisztán. El kell mondani azt, hogy Békéscsabán már kb. 4 éve eléggé népszerű ember vagyok. Állandóan tanultam és előadásokat tartottam. A Természettudományi Társulatnak rendszeresen előadója voltam. Ennek alapján tehát ismertek az emberek. [...] [...] Ezután 27-én ugyancsak hallomásból megtudtam, hogy valami forradalmi bizottság nevű vezető csoport jött létre és ezek nagyon szerveznek. Ezt a gyűlést Apor nevű színész szervezte meg. Én délelőtt gyűlésen nem vettem részt, mivel tanítottam. Erről tud természetesen az egész tanári kar, így Némedi Sándor igazgatóm, valamint Lukács József tanár stb. Délelőtt a felvonuló tömeg az iskola elé érkezett. Ekkorra a szülők nagy részben hazavitték a gyermeket. A felvonuló tömeg arra kért minket, hogy csatlakozzunk. Ezt a tüntetést az akkori rádiófelhívások alapján demokratikusnak tartottam. A tanári kar nagyobb részével egyetemben csatlakoztam a tüntetéshez és velük mentem a Kossuth térre. A téren a Kossuth-szobor mellől sokan beszéltek, többet között az Apor nevű színész is. A tömeg mintegy 25 000 főből állhatott. Én a tömeg között álltam, a leghátulján. A gyűlés vége felé a tömegből a nevemet kiáltották. Erre én is felmentem a szoborhoz és felszólaltam. Arról beszéltem, hogy a demokratikus forradalomnak csak akkor van létjogosultsága, ha nem alakul át csőcselékké. Véleményem szerint ekkor pozitívan nyilatkoztam, mert ennek hatására fel is oszlott a tömeg. Ezután a gyűlés után szervezték meg a végleges „forradalmi bizottságot". Erre az alakuló gyűlésre engem is meghívtak, úgy emlékszem, hogy Kaskötő vagy Apor nevű színészek. [...] [...] Az egész gyűlés nagyon anarchikus jellegű volt. A gyűlést a pesti diákok irányították. Úgy gondolom, Hrabovszky volt az egyik. Akkor nem gondoltam, de utólag tudom, hogy a néphatalom ellen irányult a gyűlés. Kaskötő akkor azt mondotta, hogy csak úgy lehet a rendet fenntartani, ha a civilektől beszedik a fegyvert. Megjelölte ekkor a pártbizottságot is, hogy azoktól is be kell szedni a fegyvert. Ennek végrehajtására a Tóth alez.-t jelölte meg, aki nem szólt semmit, csak elment végrehajtani. Ebben a vitában, valamint annak a lefegyverzésnek a végrehajtásában sem vettem részt. Kis idő múlva Tóth alez. visszajött és jelentette, hogy a pártbizottság lefegyverzését végrehajtotta. Ugyancsak ekkor volt szó arról, hogy a vasúti síneket fel kell szedni vagy aláaknázni, hogy a szovjetek ne tudjanak bejönni Magyarországra. Ezt én nagyon elítéltem és ellene szólaltam fel a sínfelszedésnek. Vita igen heves volt, én