Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
éppen végrehajtó bizottsággá, vagy - számos helyen - munkástanáccsá. Battonyán a forradalmi bizottságból nemzeti tanács lett, majd december 6-án a nemzeti tanács feloszlott, hogy azonos személyekkel területi munkástanácsként működjék tovább. 122 Békésen először a szovjetek letartóztatták a forradalmi bizottságot, majd tanácsadó szervként engedték működni, amiből tényleges vezetés lett, olyannyira, hogy a régi vb-t elküldték. 123 November végén azonban a küzdelem itt eldőlt a régi vezetés javára. Békéscsabán Ágota, a MÁV forradalmi vezetője még 1956 decemberében is irányított, az emberek ugyanis csak rá hallgattak. Pedig a MÁV katonás szervezet, és Kádár már régen feloszlatta ott a forradalmi bizottságokat, sőt, a másutt engedélyezett munkástanácsokat is; a csabai vasutasok csak legyintettek erre, amíg tehették. 124 A csabai tanácsnál vita volt november 13-án arról, hogy Blahut János, a volt rákosista vb-elnök maradhat-e (illetve visszamehet-e)? Szavazással a „nem" győzött, s még indokolták is: „a Rákosi-rendszernek vége". 125 Csanádapácán november 21-én a forradalmi bizottság dönt: kitartanak amellett, hogy a szovjet hadsereg távozzon, az ország legyen független. Tárgyalták a földkérdést is. Horváth Lajos elnök is amellett érvelt, hogy a nagybirtokok nem térhetnek vissza, a tsz-földekből ki-ki annyit kapjon, amennyit meg tud művelni. December 6-án a vb és a forradalmi bizottság együttes ülésén Horváth Lajos elnököl; határozattal leváltják a vb-elnököt, Dancsó Andrást, mert túlbuzgó rákosista volt, és törvénytelenségeket követett el a tagosításoknál. Ám december 18-án már más a helyzet: az új csanádapácai vezetők a posztjára visszatért Dumitrás Mihály járási vb-elnök (az orosházi körzet fő rákosistája) előtt tettek esküt... 126 A háttérbe, persze tessék odaképzelni a szovjet tankokat és az egyre erősödő kádárista karhatalom és a pufajkások működését. A nem messzi Csorváson viszont még december 6-án is nyilvános határozattal vonták meg a bizalmat Dumitrástól. 127 Itt a régi vezetők november 10. körül vissza akartak térni, de ezt a tömeg meggátolta. A forradalmi bizottság volt a helyzet ura, határozatot hozott, miszerint kiállnak a forradalom mellett maradnak, nincs szükségük sem a Kádár-kormányra, sem az MSZMP-re, a szocializmust elfogadják, de nem Rákosi szellemében, hanem demokratikusan. 128 Dévaványán november 11-én 800 fős „tanácsülésen" egészítették ki a vb-t, elnöke Egri István, a forradalmi bizottság tagja lett. A gyűlés határozata szerint Kádár kormánya csupa rákosistából áll, így nincs rá szükségük. Itt csak december 28-án kapta vissza helyét a régi vb. 129 Gyomán december 4-én nagygyűlés (részt vett a vb, a nemzeti bizottság, a munkástanács, a forradalmi ifjúság küldöttsége) határozta el: se jobbra, se balra, semmilyen restauráció nem kell! Nem kellenek a rákosisták sem, tűnjenek el! A gyűlés mindenben azonosult a Nagybudapesti Központi Munkástanács éppen akkor kemény utóvédharcot folytató vezetésével. 130 Gyulán a forradalmi vezető, Nádházi János lett a vb-elnökhelyettese, ezt külön kérte az MSZMP és a tanács vezetése is; nélküle ugyanis nem ment Gyulán az újrakezdés. Nádházi feltételt szabott: addig vállalja, míg a diktatúra vissza nem tér. így aztán nem sok ideje maradt; 1957. január végén elfogadták „lemondását". 131
