Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

pontos követelést tartalmaztak.

2 Innen a tömeg tüntetőleg a vasútállomás felé indult, miközben éltették a forradalmat, és kiabálták, hogy „Ruszkik haza!" A tüntetés alkalmával láttam Tóth István alez.-t egy szürke gépkocsin, nem tudom azt, illetőleg nem láttam, hogy a tüntetők élén haladt volna. Csak a nyomozás során szereztem arról tudomást, hogy állítólag Tóth alez. a tüntető tömeg élén haladt, ő is kiabálta, hogy „Ruszkik haza!" - és taktust integetett. Ismételten kihangsúlyozom, hogy ezekről nincs konkrét tudomásom. A tüntető tömeg a vasútállomáshoz ment, ahol Apor egy gépkocsi tetejéről beszélt a tömeghez. Ennek a lényege az volt, hogy ha a kormány a nép követelését nem teljesíti, újabb tüntetésre vonulnak fel. En a vasútállomásról hazamentem, majd másnap rendesen bementem az iskolába. A gyerekek is zömmel megjelentek, úgyhogy az első órámat meg is tudtam tartani. Eközben a városban újabb zűrzavar keletkezett, úgyhogy a szülők jöttek a gyerekekért, akiket hazavittek. A déli órákban lementem a városba, ahol a Kossuth-szobornál egy újabb tüntetés volt. Amikor odaértem, többen felszólaltak. Elsősorban a színészek beszéltek a forradalom mellett, velük volt két debreceni egyetemista, akik a debreceni forradalomról beszéltek és biztatták a népet, hogy Békéscsabán is csinálják azt. Felszólaltak még katonák is és Huzsvai r. alez. is. A katonák közül Szabó Jenő szds. felszólalására emlékszem. Ez a forradalmat éltette és hazafias kijelentéseket tett, olyasmit is mondott, hogy a hadsereg a forradalom mellett áll. [...] [...] A nagygyűlésen én is felszólaltam, felszólalásomban arról beszéltem, hogy legyenek fegyelmezettek, ne fajuljanak el csőcselékké, mert ebben az esetben a forradalom elveszti létjogosultságát. Kijelentettem, hogy ennek a forradalomnak az a feladata, hogy megvalósítsa az eszményi szocializmust. A hozzászólásom egész rövid, kb. háromperces volt. A nagygyűlésről hívtak a szakszervezeti székházba, a délután /2 4-kor kezdődő forradalmi bizottsági ülésre. Megjegyezni kívánom, hogy Békéscsabán igen népszerű voltam, a társadalmi munkám alapján sokan ismertek, így a nagygyűlésen való felszólalásra is a diákok biztattak, illetőleg követelték, hogy szóljak hozzá én is. Ennek tettem eleget, amikor felszólaltam. A délutáni forradalmi bizottsági ülésen megjelentem, ahol elnökséget választottak. Engem is beválasztottak az elnökségbe [...] [...] Az elnökség általában az egyes tanácskozásokon nem 16 főből állott, hanem többől, mivel azon a teljes katonatanács jelen volt, amit azzal indokoltak, hogy katonai jellegű intézkedésekre van szükség, így jó, ha ők is jelen vannak. Ennek megfelelően az egyes elnökségi tanácskozásokon a 16 tagon felül általában jelen voltak még Lovas hadtápos fhdgy., Éger törm., egy híradós őrmester, akinek a nevét nem tudom, valamint ezen kívül még több más olyan katona, akikre már nem emlékszem vissza. A jegyzőkönyvet 17.00 órakor megszakítom. Hanuska Sándor Kovalcsik Mária Fekete Pál katonai ügyész jegyzőkönyvvezető terhelt