Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

barátom is van, ezért úgy gondoltam, hogy jobb lesz nekik, ha őrizetbe vesszük őket, mivel akkor már hallottam, hogy Budapesten és Miskolcon mi történt az ÁVH-sokkal. Az AVH-sok letartóztatását úgy intéztük el, hogy átmentünk a rendőrkapitányságra, ahová behívattam Nyilas Sándor katonai ügyészt, és megkérdeztem tőle, hogy van-e valamilyen törvényes akadálya annak, hogy az ÁVHsokat letartóztassuk. Kifejtettem előtte, hogy ezt törvénytelennek tartom, azonban a célom az, hogy őket biztonsági őrizetbe helyezzem. Nyilas fhdgy. azt mondta, hogy igazam van, mivel a saját érdekükben történik. Én még ebbe sem nyugodtam bele, hanem mondtam neki, hogy hívja fel a felettes parancsnokságát, és tudja meg azoktól. Amíg köztem és Nyilas között a beszélgetés folyt, Zsíros Andor, helyesbítem, Lovas István és Köles rendőr százados összeírták a kartonok alapján az AVH-sok neveit, akiket őrizetbe kellett venni. Az összeírásnál én is ott voltam, azonban nem folytam bele, mert név szerint én nem ismertem az ávósokat. A kiírt névsort átadtuk Nyilas Sándor főhadnagynak és beosztottjának. Borsi László hdgy.-nak. Én adtam nekik egy gépkocsit és egyet a rendőrség, amellyel megkezdték az AVH-sok összeszedését. Tudomásom szerint másnap, amikor már az AVH-sok egy része őrizetbe volt helyezve, Nyilas főhadnagy felhívta telefonon a katonai főügyészséget és jelentette, hogy tőlem milyen utasítást kapott. Erre azt kérdezték tőle, hogy „ők még csak most foglalkoznak ezzel a kérdéssel? Sürgősen végre kell hajtani" - mondták. Ezt a telefonbeszélgetést Nyilas közölte velem, annak őrizetbe vétele tekintetében [így] engem megnyugtatott, így Békéscsabán az összes volt ÁVH-s - akik ki voltak írva - őrizetbe lettek véve és be lettek szállítva a laktanyába, ahol a pártiskola helyiségeit bocsátották rendelkezésükre. Ez a helyiség a laktanyában a II. emeleten volt és az ajtaja elé őrséget állítottam, nehogy esetleg a sorkatonák közül valaki ellenük valamit megkíséreljen. Október 30-án a HM-ből parancsot kaptam, hogy az üzemekben munkásőrségeket szervezzünk. Én a tisztjeimmel úgy határoztam, hogy fegyvereket a laktanyából nem adunk ki, ezért munkásőrségek helyett karhatalmi feladatok ellátására munkászászlóaljakat szerveztem, egy zászlóaljnyi erőt Békéscsabán, egy századot Gyulán és ugyancsak egy századot Békésen. Ugyanezt a parancsot kiadtam az alárendelt alakulatnak, hogy a helyzetnek megfelelően szervezzék meg a laktanyán belül az önként jelentkezőkből a munkászászlóaljakat, illetőleg munkásőrségeket. Az általam megszervezett munkászászlóalj, illetőleg századok nem a laktanyán belül voltak megszervezve, hanem azon kívül. Ezeknek fegyvereket biztosítottam, el voltak látva gyalogsági fegyverekkel, így golyószórókkal, géppisztolyokkal és puskákkal, valamint pisztolyokkal. Ezen kívül berendeltem Hódmezővásárhelyről több géppuskát és aknavetőt, azonban ezeket nem osztottuk ki, a raktáron voltak. A munkászászlóaljnak és századoknak csupán karhatalmi feladatokat szántunk, ezekben önként jelentkező polgári személyek vettek részt, akiknek egy része felsőbb tagozatú diák volt.