Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

megnyitására. Az őrség tagjai a megelőző időben történt megbeszélések alapján, valamint felhevültségükben vagy ijedségükben nyitottak tüzet. Fentiek alapján javasolom terhelt ellen a BHÖ 1. pont 1. bek. felvett népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetői tevékenység miatt a vádirat benyújtását. I. r. terhelt Fekete Pál (Sárospatak, 1928., Kozma Ilona) Békéscsaba, Bánszki u. B. épület 8. sz. alatti lakos, 1957. július 5. óta visszakísért előzetes letartóztatott ügyében a vizsgálat az alábbiakat állapította meg: [...] [...] Október 27-én részt vett a megyei ellenforradalmi tanács ülésen, ahol kijelentette, hogy Kiss államvédelmi őrnaggyal abban egyezett meg, hogy az államvédelmistákat lefegyverzik, majd Tóth István honv. alezredest bízta meg azzal, hogy jelöljön ki személyeket, akik ezt végrehajtják. Tóth István kijelölése alapján a kijelölt személyek még aznap az államvédelmistákat lefegyverezték. Ugyanez nap délután a Kossuth téren az ellenforradalmi tanács gyűlést tartott, ahol terhelt volt az előadó. Eltette a „forradalmat". Ugyanez nap délután a „megyei forradalmi tanács" összeült, hogy megválassza tagjait. Itt terhelt követelésére született az a döntés, hogy a pártbizottságtól és egyéb más kommunistáktól, akik fegyverrel rendelkeznek, a fegyvereket be kell szedni. Terhelt javaslatára elkobozzák [így] pártbizottság Viharsarok c. lapját és helyette létrehozzák az ellenforradalmi tanács lapját, a „Kossuth Népe"-t. Október 28-án Tóth István az ellenforradalmi tanács több tagját letartóztatja, mert nyilvánvalóvá vált ellenforradalmi tevékenységük. Fekete Pál tömeget toboroz, a laktanya elé viszi és kényszeríti Tóthot a letartóztatott személyek kiengedésére. Tóthot árulónak nevezi, a tömeg Tóthnak kötelet kiabált, miután az felajánlja további szolgálatát a megyei ellenforradalmi tanácsnak. Terhelt ezzel elérte célját és úgy nyilatkozott, hogy legyen Tóth továbbra is a hadosztályparancsnok. Ezzel terheltnek egyedüli célja az volt, hogy szándékát minden akadály nélkül folytathassa, amiben megelőzően Tóth több esetben megakadályozta. Pl. Tóth nem értett egyet az államvédelmisták lefegyverzésével, a pártbizottság lefegyverzésével, a sajtó elkobzásával. Terhelt ezek után kézben tartotta Tóth Istvánt. Terhelt javaslatára a „Kossuth Népe" c. újságban megjelenik az ellenforradalmi tanács közleménye, mely a következő volt: „A forradalmi tanács" kezébe vette Békés megye területén a teljes hatalmat, a rendőrség, honvédség, a megyei tanács összes osztályai alá vannak rendelve a forradalmi tanácsnak.

2 Terhelt javaslatára ún. „munkászlj."-kat szerveznek és fegyvereznek fel. November l-jén terhelt részt vett a laktanyában tartott katonai forradalmi tanács üllésén [így], mely üllésnek [így] lényege a szovjetek elleni támadás megbeszélése volt. Tárgyalták a vasúti sínek aláaknázását is, ahol terhelt állást foglalt az aknásítás mellett. Terhelt felkereste a szovjet egységeket, mint parlamenter, és a tárgyaló parancsnokkal közölte, hogy kerüljék ki Békéscsabát, mert a legkisebbtől a legöregebbig mindenki fel van fegyverezve. Ezzel a szándéka az volt, hogy a szovjet egységeket félrevezesse.