Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

hazafelé, hogy a kecskeméti út mentén erős szovjet egységek táboroztak, és annak híre is rövidesen megérkezett, hogy Záhony és Nyíregyháza felől szovjet alakulatok nyomulnak az ország közepe felé. 94 November l-jén a csabai lakta­nyában már arról kénytelen tárgyalni a forradalmi bizottság, hogy ellenálljon-e a szovjeteknek. Kérdésükre Janza honvédelmi miniszter telefonon azt ajánlotta, hogy küldjenek parlamentereket a szovjetekhez. Közben özönlöttek a tankok a megye felé. Fekete Pál (civilben orosztanár volt), Pannuska hadnagy, Lovas fő­hadnagy és mások mentek a közeledő szovjetekhez. Ott a parancsnok világosan jelezte, ők parancsot kaptak, amit végrehajtanak. Ha a lakosság részéről provo­káció nem történik, ők nem lőnek. 95 Fekete Pál és társai, valamint a csabai kato­natisztek ekkor kezdték el igazán erőteljesen szervezni a munkászászlóaljat. Szá­molni kellett minden eshetőséggel. A tisztek zöme óvott az egyenlőtlen harc felvételétől. Kádár János Budapesten viszont ekkor jelentette ki: ha a szovjet invázió nem áll le, nem lesz más hátra, mint fegyverrel küzdeni a szovjetek el­len. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy egészen másként döntsön, és szovjet tank­ban utazva érkezzen ukrajnai, majd szolnoki kitérő után Budapestre. Tóth alezredes Csabán riadót rendel el. 96 November 3-án új deputáció indul el a szovjetekhez. Fekete Pál vállalta, hogy egy tankban utazik ő is, és garantálja a lakosság békés magatartását. „Cserébe" a szovjet parancsnok a város szélén vezette át a tankokat, majd Jaminában táborozott le. 97 Fekete Pál rádióbeszédben számolt be útjáról, és jelentette Csaba lakosságának: a szovje­tek fegyverzete félelmetes, legyen tehát nyugalom és rend, mert egyetlen eldo­bott kő miatt rommá válhat a város. Ugyanakkor a munkástanácsok elnökeit a laktanyába kérte, és azokat is, akik hajlandóak fegyveres honvédelemre. 98 Cik­ket is írt a Kossuth Népébe „Éljen a magyar forradalom!" címmel. Ebben a szovjetek kivonulását követelte, és a Varsói Szerződés felmondását. 99 A városi forradalmi bizottság ülésén elrendelte a raktárak őrzését, hozzátéve, ha a szov­jetek netán fosztogatni kezdenének, be kell vetni a páncéltörő fegyvereket is. 100 Az egyik csabai iskolában közben már 300 fiatal gyűlt össze - ez volt az úgynevezett fegyveres harci csapat -, amely bár jól volt felfegyverezve, de sze­rencsére a higgadtabb vezetők meggátolták azt, hogy tűzharcba keveredjen. 101 Abban, hogy Csabán az összecsapás elkerülése mellett döntöttek, főként az észérvek kaptak szerepet, de a döntést az is erősítette, hogy november 3-án kiderült: a csabai, orosházi és más, a csabai hadosztálytörzshöz tartozó egysé­geknél is a lövegek elsütő szerkezete hiányzott. A november 3-án reggel őrizet­be vett politikai tisztek ezzel hálálták meg azt, hogy néhány órás felülvizsgálat után szabadon engedték őket. 102 November 4-én hajnali 3 óra 30 perckor mintegy 300 tank indult meg Csaba közepe felé. A laktanyát tűz alá vették, a tankok áttörték annak betonke­rítését; Fekete Pál rohanva érkezett és ő, valamint Szabó őrnagy is oroszul kia­bálták: ne lőjetek! Szabó őrnagy azt is jelezte hangosbeszélőn, hogy a laktanya szovjetek által tűz alá vett részén voltak az őrizetbe vett karhatalmisták és párt­vezetők. Bár egy-két magyar katona megpróbálta viszonozni a tüzet, a lövöldö­zés leállt, és Fekete Pál nehezen, de elérte, hogy a szovjetek tüzet szüntettek

Next

/
Thumbnails
Contents