Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A szolidaritás A forradalom felemelő eseménysora volt viszont a szolidaritás, az összefogás elemi erejű megnyilatkozása. Alig volt a megyében település, ahonnan jelentős élelmiszerszállítmány ne ment volna Budapestre, a „hős városba". A kis Biharugrától Bélmegyeren át Gyuláig és Orosházáig teherautók tucatjai vitték a segítő kezek adományait. Egyedül a gyulai tejporgyár november 10-18. között 3-3 teherautó vajat és tejport küldött fel.

68 Nemzetőrség, honvédség, rendőrség A rendet és biztonságot a gyorsan megszervezett nemzetőrségek biztosították. Településenként 20-50 fő alkotta az egységeket, volt, ahol vadászfegyverekkel, volt, ahol fegyver nélkül, másutt a rendőrökkel együtt szolgáltak. Soraikban általában volt egy-két egykori csendőr, ami azonban korántsem a „fehérterror" felé törekvés jele volt. A forradalmi bizottságok egyszerűen igényt tartottak a szakértelemre. 1945 előtti csendőr Békés megyében, a forradalom alatt emberellenes, életet veszélyeztető cselekedetet nem hajtott végre. A csanádapácai Csabai József is volt csendőrből lett nemzetőr parancsnok. Példásan tartott rendet a faluban, a parancsnokságot pedig csak az egybehangzó kívánság miatt vállalta, miután a helyi rendőrségben a helyi lakosság nem bízott.

69 A nemzetőrök fegyverezték le a pártvezetőket, gyűjtötték be a fegyvereket (számos esetben a rendőrökkel vagy katonákkal együtt), s ők hajtották végre a biztonsági őrizetbe vételeket is. A Kossuth Népe november 3-án tette közzé a megyei forradalmi tanács felhívását: bárki lehet nemzetőr, aki katonaviselt, és nem volt se nyilas, se rákosista.

70 A nemzetőrség szervezésébe a katonaság is bekapcsolódott. A forradalmi bizottságok erősen szemmel tartották a nemzetőröket, s például Gyulán azonnal leváltották a parancsnokot, amikor az önhatalmúlag és szélsőségesen, a város békéjét fenyegetően kezdett intézkedni.

71 Ezzel nem ellentétes az, hogy a nemzetőrök természetesen egyértelműen a forradalom mellett álltak. így aztán a mezőkovácsháziak pl. megakadályozták, hogy 1956. november 10-én a régi funkcionáriusok visszavegyék hivatalaikat, bár ezt a Kádár-kormány rendelete lehetővé tette volna. Hasonlóan gátolták meg a nemzetőrök ugyanott az MSZMP szervezését is, mégpedig decemberben.

72 Okányban nemzetőrök fegyverezték le a rendőrséget, majd néhány kommunistát beidéztek, s azoknak ezt követően naponta háromszor jelentkezniük kellett.

73 Tótkomlóson a civileknél levő fegyvereket nemzetőrök szedték össze, majd ők vettek őrizetbe néhány vezető kommunistát. A gépállomás párttitkárától egyenesen két gépfegyvert koboztak el (!).

74 Október 29-én érkezett meg a HM távirata: az üzemek őrzésére, védelmére alakuljanak munkászászlóaljak, munkásőrségek. A csabai és orosházi helyőrségek katonái adtak is komoly segítséget a munkászászlóalj, illetve a századok felállításához megyeszerte. Gyulára például 400 puskát és 140 géppisz-