Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

tolyt vittek át 15 láda kézigránáttal együtt, amiből aztán jutott a környező településekhez is.

75 Tóth István hadosztályparancsnok ekkor már egyértelműen a forradalom mellett állt, Kristóf Bertalan orosházi helyőrségparancsnok pedig kezdettől ingadozás nélkül a forradalom támogatója volt. Fekete Pál - a megyei forradalmi bizottság elnöke - diákokat mozgósított a zászlóaljba; a négy középiskolából kért és kapott 70 tanulót. A zászlóalj létszáma Csabán végül 300 fő volt, az 1. számú iskola épületében táboroztak. Az üzemekben mások végezték a szervezést. Tóth alezredes, hadosztályparancsnok rendeletére Orosházán és Hódmezővásárhelyen is alakultak egységek.

76 A katonaság és a rendőrség egy-egy személyes kivételtől eltekintve habozás nélkül állt a forradalom mellé. Tóth István hadosztályparancsnok Csabán egy-két napig ingadozott, de aztán október 28-tól egyértelműen a forradalmat szolgálta. Huzsvai megyei rendőrfőkapitány is tétovázott eleinte, október 2427. között még része volt a csabai pártház felfegyverzésében, egyes kommunista vezetők - így például a közutálatot méltán kiváltó Szegedi Albertné korábbi tanácselnöknő elmenekítésében.

77 Aztán ő is a forradalmi bizottság, illetve a lakosság 95%-a mellett döntött. A településeket szolgáló rendőrök, katonák, határőrök sehol sem gátolták az új erők érvényesülését, sőt, egyértelműen támogatták azt. Kiemelendő Sztankó Mihály ügye. A MÁV-nál szolgált, mint a vasútbiztosító honvédség tagja. Amikor Koncsek parancsnok állománygyűlésen közölte, hogy ha a tüntetők az őrs ellen fordulnak, lőni kell rájuk, Sztankó társai előtt kijelentette: ő soha nem lő a népre, sőt, ha lőni kell, tudja, hogy kire kell...

78 Tóth Gyula gyulai rendőrkapitány (szemben a gyulai rendőri állománnyal, végig kétkulacsos volt, s december közepén már a kádári karhatalomnál kötött ki) szerint a megyei rendőr-főkapitányság már október 24-én megtiltotta a rendőrség fegyveres beavatkozását. AllítólagTóth parancsot adott a gyulai rendőröknek, hogy álljanak ellen a tüntetőknek, ám beosztottjai valamennyien a forradalom mellé álltak.

79 Sőt, a forradalmi bizottság a gyulai rendőrök határozott kérésére bocsátott el néhány rendőrtisztet.

80 A rendőrség tehát támogatta a forradalmat, az új vezető testületeket, de azért a forradalmi bizottságok éberek voltak. Orosházán például a bizottság elnöke, Nagy Lajos dr. Györgyi Antalt, aki 1945 előtt és után is egy ideig rendőrként szolgált, társparancsnokként küldte a városi kapitánysághoz. Dr. Györgyi kifogástalanul működött együtt parancsnoktársával, biztosította a rendet, néhány kommunista, a lakosság által nem éppen kedvelt rendőrt egyetértésben bocsátottak el.

81 Mezőkovácsházán Setény József rendőrparancsnok állt habozás nélkül a forradalom oldalára.

82 Országosan is így volt. Debrecenben a helyőrségparancsnok, egyébként a csabai Tóth alezredes beosztottja, elsőként állt át.

83 A felső katonai vezetés szétesőnek és dilettánsnak bizonyult a nehéz napokban. Egyértelműen csak a kecskeméti és szegedi helyőrség állt október 25-28. között a párt mellett. A HM ellentmondó parancsai egymást követték. Riadókészültség és statárium volt érvényben, az alakulatoknak védeniük kellett (volna) a pártházakat, sőt, koncentrálni a fegyveres erőket a felkeléssel szemben, miközben azt is utasítás-