Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Egyes emberek szűk látóköre, helytelen társadalomszemlélete nem befolyásolhatja azt sem rossz irányba, hogy hogyan fejlődik, hogyan nevelődik a jövő értelmisége. Pártunk és kormányunk határozott állásfoglalása, hogy a beiskolázásoknál továbbra is a jó felfogású, kitűnő előmenetelű munkás- és parasztfiatalokat részesítik előnyben. De a gazdálkodó, kisiparos, vagy értelmiségi családból származó tehetségek elkallódását sem nézhetjük tétlenül, s a tanulók legjobbjainak módot kell adni a középiskolákba, főiskolákba való jutáshoz. Ez, helyes nevelési módszereket alkalmazva, csak a társadalom javára válik. A központi vezetőség határozatából adódó tennivalók megoldása nemcsak a központi és felsőbb szervek hivatali feladata. A határozat tanulmányozása után gyakorlati feladata ez minden olyan vezetőnek - községi párttitkárnak, tanácselnöknek és a köréjük tömörült apparátusnak -, akiknek ilyen, vagy olyan formában kapcsolatuk van az értelmiséggel és így munkájukhoz, a róluk alkotott helyes vélemény és a megérdemelt tisztelet kialakításához, jogos kívánságaik megvalósításához a maguk módján segítséget is tudnak nyújtani. (K. B.) Újságcikk. - Viharsarok Népe, 1956. szeptember 15. 41. Békéscsaba, 1956. szeptember 20. „T. Gy." cikke a Viharsarok Népében Teljes fordulatot követel a párt! (T Gy.) A jelentős eredmények ellenére sincs még teljes fordulat! A megyei párt vb - többek között - ezzel a megállapítással értékelte kapcsolatunkat a középparasztsággal a júliusi párthatározat

1 óta eltelt időszakban. Megyénk kimondottan mezőgazdasági jellegű, legnagyobb tömegben dolgozó parasztok élnek a megyében. A parasztok tekintélyes része középparaszt, akinek a mezőgazdasági termelésben elfoglalt pozíciója, jártassága a termelés szervezésében, a fejlettebb módszerek alkalmazásában, egyszóval szaktudása, föld- és munkaszeretete közismert. Semmiképpen sem lehet közömbös tényező a megyei, vagy akár az országot átfogó tervekben, politikai elvekben. Mégis a jelentős eredmények ellenére a júliusi határozat után is van ilyen nézet egyes párt- és tanácsi, vagy éppen más vezetők körében: „a középparaszt kiskulák, rosszabb a kuláknál." Más helyütt formálisan elfogadják a párt álláspontját, értekezletek, gyűlések nagy szavaiban helyeslik a középparasztság megnyerését, de az intézkedések helyett hallgatás, óvatos huzavona következik - és ez még a „jobbik" változat. A helytelen nézetek káros intézkedéseket szülnek. A középparasztok ügyeinek mellőzése párosul a mechanikus eljárásokkal, zaklatásokkal, érthető, hogy ilyen helyeken a középparaszt passzív, visszahúzódó, zárkózott marad. Több mezőgazdasági termelőszövetkezet még egyoldalú gazdálkodást