K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai

d) az iskolának jövedelmeit és kiadásait előtüntető táblázatok (a bevételekhez számíttatnak: a fekvőségekből származó jövedelmek, a termesztényekben, rendes évi segélyezésekben, kamatjövedelmekben, tandíjakban és adakozásokban bejövök; a kiadásokhoz: a tanító, altanító vagy tanítónő díjazása, az iskolai épület tatarozása, tanterem fölszerelésére s a tanszerekre fordított költségeik, az adós egyéb illeték fizetése, a fűtés, a szolgabér s a t[öbbi]), végre e) a jóváhagyott vallomány hiteles másolatát, a vallomány nem létezése esetére, annak a szükségelt négy példánybani szabályszerű elkészítése után mindannyi elősorolt okmányt az illető hitközségi elöljáróság által aláíratván, s a járási törvényes bizottság által hitelesíttetvén, saját véleménye kíséretéhez mielőbb terjessze ide fel. Budán, 1867. évi november hó 1-én. Miniszter úr meghagyásából az államtitkár Tánárky Gedeon BML IV B. 258. Békés vármegye alispánjának iratai. 150/1867. Kézzel írt eredeti tisztázat. Egy 1867. november 23-án kelt, az első alispánhoz intézett beadványában Eördögh Frigyes szolgabíró beterjesztette a válaszokat (az irat hiányzik), a békéscsabai hitközség újabb kérvényét (mellékelve az eredetit is), valamint azon véleményt, miszerint a hitközség tagjai vagyontalanok, ugyanakkor igen nagy igyekezetet tanúsítanak az iskolaügy érdekében, ezért megérdemlik a támogatást. 83. Miniszteri rendelet az izraelita zugiskolák bezáratásáról Gyula, 1877. október 8. "vallás- és közoktatási magyar kir. minisztertől Békés megye közigazgatási bizottságának. Előfordult azon eset, hogy a kir. tanfelügyelő ajánlatára a törvényhatóság közigazgatási bizottsága által a zugiskolák bezáratása határozatilag elrendeltetvén, ezen határozat foganatosítása alkalmával nem csupán a szó szoros értelmében vett zugiskolák zárattak be, hanem azokkal együtt az izraelita hitoktatásra szolgáló, az 1868. 38. tc.

1 hatályán kívül eső héber tanodák is. Miután pedig az autonóm hittörvényhű zsidó hitfelekezet számára felsőbbleg jóváhagyott, és az 1871. évi november 15-én 26 915. sz. alatt kelt miniszteri rendelettel valamennyi törvényhatósággal közlött szervező alapszabályzat 22. §-a értelmében a héber (vallás) tantárgyak oktatása, függetlenül a világi tantárgyaktól kizárólag az illető rabbi felügyelete alatt álló hitközségi tanodákban történik, s ezen iskolákra az idézett népoktat [ási] törvény nem vonatkoznánk; annálfogva sem a kir. tanfelügyelőknek, sem a törvényhatósági közigazgatási bizottságoknak a héber hitoktatásra szolgáló, s az illető rabbik felügyelete alatt álló tanodák irányában beavatkozási joguk nincs. Nehogy azonban egyfelől az izraeliták legfelsőbbleg megerősített szabályaikon gyökerező jogai megsértessenek, másfelől pedig, hogy az izraeliták