K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai
nem marad, mint az, hogy gyermekeiket hasonlíthatatlanul kevesebb költséggel járó magántanító által oktathassák s neveltessék. 1 Ily körülmények s viszonyok mellett magam azon alázatos vélekedésben vagyok, hogy bárha a nagyméltóságú Kormányszéknek az izraelita oskolák felvirágoztatására irányzott kegyes gondoskodása kétségen kívül minden részről csak a leghálásabb elismeréssel foganthaték, mind amellett ott, hol az ebbeli kegyes szándék foganatosíttatása elháríthatatlan akadályokkal találkozik, maga ezen irányában üdvös intézkedés céljából lényegesen el nem téríttetik az által, hogyha az ehhez hasonló csekélyszámú, legnagyobb részben szegény sorsú, tehetetlen izraelita családok gyermekeinek magántanító általi oktathatása kivételesen kegyesen megengedtessék, legfőképpen azon nyomós oknál fogva, mivel a zsenge korú gyermekek ezután legalább a legszükségesebbek tekintetében némi ismereteket s neveltetést nyernek, holott másképpen a szülők tehetetlensége miatt az oktatástól elesni, s a neveltetés hasznát egész életükre nélkülözni kényteleníttetnének. Mély tisztelettel maradván Nagyságos KirályiTanácsos s megyei Kormányzó Úrnak. Szeghalmon Július 27. [1]864. alázatos szolgája Igaz Károly szolgabíró BML IV B. 251. b. Békés vármegye főispáni helytartójának ir. VII. A. 3067/1864. Kézzel írt tisztázat. 1 Az 1850-es évek első felében csekély számú zsidó lakosa volt Szeghalomnak. 1856-ban a Zsidó Lexikon szerint - több zsidó család költözött át DévaványáróL így megnőtt az ott élő zsidók lélekszáma. 1869-től működött nyilvános iskola, ahol Bleer Izidor volt az első tanító (1900ig tanított Szeghalmon). Iskolaépületet (templommal együtt) 1889-ben építtetett az akkorra már számbelileg (1890 - 434 lélek) és anyagilag is megerősödött hitközség. 76/a A gyulai izraelita közösségnek nincs elegendő anyagi ereje iskola működtetéséhez Gyula,' 1865. február 26. Nagym[él]tóságú M. K. H[ely]t[artó]tanács! Múlt évi December 18-án 95 033 sz. a. kelt magas intézvény folytán van szerencsém a Gyulán felállíttatni szándékolt héber iskolára vonatkozó tárgyalási iratoknak ./. alatti felterjesztése mellett mély tisztelettel jelenteni, miszerint ezen községben létezett ugyan az 1863-ik évig egy héber magán tanoda felsőbb engedély nélkül, azonban a hitközség nem lévén képes a szükséges költségeket fedezni, a mondott évben ez is megszűnt létezni, és azolta a vagyonosabbak magántanítók által neveltetik gyermekeiket, a szegényebb sorsúak gyermekei
