K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Egyesületek, hitközségek alapszabályai

C) A fegyelmi eljárásról 138. § A fegyelmi eljárás elrendelése után a megalakult fegyelmi tanács mindenekelőtt az ideiglenes felfüggesztés kérdésével foglalkozik. A fegyelmi tanács az illető elnöki intézkedéshez kötve nincs, és teljesen önállóan bírálja el a fegyelmi vétség súlyosságának mérlegelése mellett, vajon a fegyelmi eljárás folyamata alatt a terhelt állásától felfüggesztessék-e vagy sem. Ha a fegyelmi tanács az eljárás folyamata alatti ideiglenes felfüggesztést kimondja, ennek azon hatálya van, hogy a terhelt az alkalmazott eljárás folyamata alatt törzsfizetésének és rendszeresített jövedelmének csak felét kapja meg, ellenben lakbérét - amennyiben lakbért élvez - teljes összegben. A 132. § 1. és 2. pontja alatti büntetésalkalmazások esetén a terheltnek az eljárás befejezése után a visszatartott fizetése kamat nélkül, pótlólag kiszolgáltatandó és hivatalába visszahelyezendő. Ellenben a 132. § 3., 4. pontja alatti büntetések alkalmazásánál a visszatartott fizetés ugyancsak kamat nélkül a hitközség pénztára javára fordítandó. A felfüggesztett egyén hivatala a fegyelmi ügy befejezéséig ideiglenesen helyettesítés útján töltetik be az erre hivatott közeg által. 139. § Ha a fegyelmi tanács előzetes vizsgálatot lát szükségesnek, ennek teljesítésére egyik tagját mint vizsgálóbiztost és a jegyzőkönyv vezetőjét küldi ki, akik kihallgatják a vádlottat, az összes érdekelt feleket, tanúkat és szakértőket. Ezen vizsgálatról pontos jegyzőkönyv vezetendő, mely a vizsgálat befejezése után a fegyelmi tanács elnökéhez beterjesztendő. Ha a terhelt a vizsgálóbiztos eljárása által magát sértve érzi, a fegyelmi tanácsnál kereshet orvoslást. A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálatot a lehető leggyorsabban befejezni. 140. § A vizsgálat befejezése után, vagy ha a fegyelmi tanács anélkül is a fegyelmi ügyet letárgyalhatónak tartja, akkor az elnök az ügynek szóbeli nyilvános tárgyalására határnapot tűzhet ki, hacsak a nyilvánosság kizárását a fegyelmi tanács a közerkölcsiség vagy közérdek szempontjából kifejezetten ki nem mondja, erre a terheltet, érdekelt tanúkat és szakértőket írásban megidézi. 141. § A letárgyalás a terhelt jelenléte nélkül is megtartható. Az elnök a tárgyalást a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg, felolvastatja a szükséges iratokat, kihallgatja a megjelent terheltet és a megidézett feleket, tanúkat és szakértőket, és utóbbiakat az igazmondásra ünnepélyesen figyelmezteti, vallomásuk következményeire való utalással. A kérdésintézés joga az elnök után a fegyelmi tanácsot és a terheltet is, ezen sorrendben megilleti. A szóbeli tárgyalás befejezése után az elnök felhívja a terheltet védelmének összefüggő előterjesztésére. A tanúktól a fegyelmi tanács elnöke a következő ünnepélyes fogadalmat veszi ki: „Én N. N. becsületszavammal ünnepélyesen fogadom, hogy a folyamatban lévő ügyben csakis a tiszta igazat fogom vallani, és semmit el nem hallgatok." 142. § A tárgyalás lényeges mozzanatai jegyzőkönyvbe vezetendők, mely a fegyelmi tanács összes tagjai által aláírandó.