K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Egyesületek, hitközségek alapszabályai

Választási jogosultság 50. § Mind választó, mind szavazati joguk csak azoknak a tagoknak van, akik a választók névjegyzékébe fel vannak véve. Minden rendes, törzskönyvelt tag választó, aki esedékessé vált bekebelezési díjjal, vagy egy évnél hosszabb időre tagdíjjal nem tartozik, nem áll bűntett, vagy aljas indokból elkövetett más bűncselekmény miatt hozott jogerős bírói ítélet hatálya alatt, nincs jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogainak felfüggesztésére ítélve, nem részesül a hitközségtől vagy valamelyik intézményétől állandó támogatásban, kivéve azokat, akik érdemeik révén kapnak tiszteletdíjat, kegydíjat, ellátást vagy egyéb járandóságot. Az egylet fizetéses alkalmazottainak csak cselekvő választói joguk van. 51. § Minden választó választható is, ha az egyletnek legalább 3 év óta tagja és állandóan Békéscsabán lakik, kivéve, aki az egylet vagy valamelyik jótékony intézménye javára nyilvánosan adományokat ajánl fel, és a felajánlástól számított 2 esztendőn belül felszólítás ellenére sem fizeti meg. A választás 52. § A tisztújító közgyűlésen a napirend letárgyalása után az elnöklést a választási bizottság elnöke veszi át, aki a választás helyiségében és épületében a csend és a rend fenntartásáról, esetleg karhatalom igénybevételével is gondoskodik. A választás közfelkiáltással, vagy nyílt, vagy 10 tag írásbeli kérelmére, titkos szavazással, utóbbi esetben szavazólappal történik. A szavazólapon minden választó a családi- és utónév, ha a névjegyzékben több azonos nevű van, közelebbi, pl. lakás stb. feltüntetésével megnevezi azokat az egyéneket, kiket az elöljáróság, a választmány, a számvizsgáló bizottság rendes tagjául, a választmány és a számvizsgáló bizottság póttagjaiul megválasztani kíván. A szavazás egy szavazólapon is történhetik. A választójogát minden választó csak személyesen gyakorolhatja. Titkos szavazásnál a szavazólapokat lepecsételt urnába helyezik. Ha a szavazók már gyéren jelentkeznek, az elnök kitűzi a záridőt, melynek leteltével a szavazás lezárandó, az urna felbontandó és a szavazatok nyomban összeszámolandók. Ha a szavazati lapokon az egyes tisztségekre az elégséges számú nevet még követi név, ez figyelmen kívül hagyandó. Ugyancsak figyelmen kívül hagyandó a szavazat, ha nem állapítható meg, hogy több név közül melyikre szól. A választást szótöbbség dönti el, és megválasztottnak az tekintendő, aki viszonylagos szótöbbséget kapott. Az egyenlő számú szavazatot nyertek között sorshúzás dönt.