K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
Békéscsabán, Békésszentandráson, Orosházán, Szarvason. A nagyváradi egyházi sematizmus Békéscsabán 1829-től, Békésszentandráson 1832-től jelölt zsidó templomot, tehát minden bizonnyal a fenti helyeken működött hitközség is 32 . A csabai megalakulásának idejét még inkább megerősíti az a tény, hogy már 1830ban volt Szentegyletük és bírójuk. A hitközségi irattárban 1832-33-tól őrizték a türelmi adók befizetéséről kapott nyugtákat. 33 A szarvasi zsidóság 1889-ben ünnepelte Szentegyletének 50 éves évfordulóját, tehát az 1839-től funkcionált. A hitközség 1844-től működött 34 . Gyomán 1846-tól tartották számon a hitközséget, amely 1850-től az endrődivel alkotott egy anyakönyvi kerületet 35 . A békésiek 1850-ben Szentegyletet alapítottak és 1851-től anyakönyvet vezettek 36 . Mezőberényben 1851-től, Gyulán 1853-tól,Tótkomlóson 1854-től, Szeghalmon 1856-tól jelzik adatok a hitközségek létét 37 . Az 1868-69-es országos zsidó kongresszus Békésben is a nagyobb létszámú hitközségek - Békéscsaba, Szarvas - megosztottságához vezetett. Szarvason négyéves huzavona után 1872-ben véglegesen kettéváltak. Az ortodoxok anyakönyvvezetésre jogosult hitközséget alakítottak, amely 1890-ig funkcionált, majd 1913ig imaegyletként működött. Ettől az évtől-kezdve ismét visszanyerték szervezett önállóságukat 38 . A másik rész előbb „Szarvasi status quo izraelita hitközség"nek nevezte magát, majd 1903-ban már a kongresszusi szervezési szabályzat alapján hagyták jóvá alapszabályukat 39 . Békéscsabán 1883-ban vált ki az ortodox irányzat. Az eredeti közösségben maradtak előbb a status quo ante irányzathoz csatlakoztak, majd 1909-től a kongresszusihoz 40 . A gyulai neológ hitközség kötelékéből 1876-ban lépett ki néhány hívő és alapított ortodox hitközséget, amely pár év múlva megszűnt 41 . Az ortodox irányzathoz csatlakozott még Füzesgyarmat, Körösladány, Öcsöd,Tótkomlós, Vésztő hitközsége. A kongresszusi irányzat elveit fogadta el a már említett békéscsabai, szarvasi és gyulai hitközségen kívül a békési, endrődi, orosházi, szeghalmi. A gyomai, mezőberényi és a békésszentandrási hitközségek még 1929-ben is status quo alapon működtek, de 1944-ben valamennyi kongresszusinak nevezte magát. A hitközségek működésének elengedhetetlen feltétele volt a legfelsőbb hatóságok által elfogadott alapszabály, amelyben rögzítették az önkormányzati joggal rendelkező közösség működésének célját, feladatait. Részletesen szabályozták a tagok jogait és kötelességeit, a hitközség szervezeti felépítését, a képviselő-testület, az elöljáróság és a különféle bizottságok tevékenységét, a különféle adók és illetékek fizetését, a bevételek felhasználását. Az alapszabály rendelkezett a közösségek által alapított és fenntartott tanintézetek, egyletek működéséről és felügyeletéről! Az ortodox hitközségek szigorúan ragaszkodtak hagyományaikhoz, vallási rítusaikhoz, amely alapszabályaikban is tükröződött. • A zsidók legfontosabb vallási építménye a templom. A zsinagóga nemcsak a vallás gyakorlásának, hanem a tanulásnak is a színhelye, amelyre a héber nyelv három megnevezést is használ. A gyülekezés háza (bét hakneszet), amely a XVIII-
