K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
XIX. századi nagyméretű zsinagógákat jelöli, ahol közösen imádkoztak és tanulmányozták a tórát. A nagy ünnepek alkalmával, egész napos szertartás idején a hitközség minden tagja elfért benne. Az imaház (bét tafila) ugyanezt a funkciót töltötte be, de kisebb méretű volt. A tanházban (bét hamidras) napközben oktatás folyt. A zsinagógák településen belüli helyét előírások szabták meg (pl. vízpartra, az adott hely legmagasabb pontján kell felépülnie), de ezt sok esetben nem tudták érvényesíteni az építtetők. Liturgiái előírás volt az is, hogy kíváncsi tekintetek ne zavarják a szertartásokat, ezért az épület ablakai nem tekinthettek szomszédos házakra. A zsidó templomokban a férfiak és nők nem tartózkodhattak egy helyen. A nemek elkülönítésének szabálya meghatározta a belső térkialakítást. A XIX. században a női imahely az emeleti karzaton kapott helyet. A zsinagóga épülete két fő részből állt: az előcsarnokból és az imatérből (az épület nagy belső teréből). A bejáratnál márványból vagy fémből készült kézmosó volt a férfiak számára. Az első világháború után több helyen az előcsarnokban helyezték el az elesett hősi halottak márványtábláját. A zsinagógák belső terének legfontosabb része a tóratekercsek őrzésére szolgáló hely, a szent szekrény, a frigyszekrény volt. Az ortodoxok, szefardok a zsinagóga közepén, a neológok a bejárattal szemközti falon őrizték. Gyakori volt, hogy falfülkébe került a frigyszekrény, amelyet díszes függöny, parohet takart. A tó ráolvas ás helye a központban lévő bima, amelyen a tóraolvasó asztalt helyezték el. A szertartás legfontosabb része a Tóra felolvasása volt. A Törvény, vagyis a mózesi öt könyv a zsidó vallás alapja. A pergamentekercset két farúdra erősítették. A rudak végére az askenázi zsidók tórakoronát, a szefardok sisakformát helyeztek. A tekercset selyem vagy bársony burkolatban őrizték. ATóra olvasásakor; mivel azt nem volt szabad kézzel érinteni, tóramutatót használtak 42 . A zsidó vallásnak jellegzetes szimbólumai vannak, amelyek a zsinagógákat is díszítik. A Dávid csillag két egymásba fordított egyenlőszárú háromszög, amelyet Dávid pajzsának is neveztek. Más ókori népek is használták, de igazi szimbólummá a zsidó vallásban vált 43 . Az askenáz rítusú zsinagógák falán, tornyán szinte mindenütt megtalálhatóak. A menóra, a hétágú gyertyatartó vagy lámpás, melyet Mózesig vezettek vissza. A biblia szerint a zsidók vezetője készíttette először a pusztai Szentély építésekor, majd ott állt a jeruzsálemi templomban is 44 . A kőtáblára Isten igéit, a tízparancsolatot vésték. Gyakran héber betűkkel vagy rövidítésekkel jelezték a tíz igét. A zsinagógák oromzatán és a templombelsőben, a frigyszekrény fölött helyezték el 45 . Békés megyében 1840 előtt Gyulaváriban, Békéscsabán, Békésszentandráson és Gyomán működött imaház 46 . A váriak zsinagógája még 1855-ben is szerepel Palugyay akkor megjelent munkájában a békéscsabai, szarvasi és békésszentandrási mellett, de a népesség elköltözése miatt hamarosan megszűnt 47 . A békéscsabaiak csak 1846-ban építettek saját templomot (azelőtt házat béreltek erre a célra) 48 . A szarvasi hitközség valószínűleg már az 1840-es évek elején épített egy imaházat, majd 1856-ban a hívek önkéntes adományaiból és a közösség hozzá-
