Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - Áprilisi törvények kihirdetése Békés megyében

tagot magok köriben válasszanak, s az elválasztottak névsorát adják be. E névsorok be is adattak, s egy ívre foglaltan mint egészet be is mutatá, azt, mely is felolvastatván a gyűlés által, azon világos megjegyzéssel: miszerint báró Wencheim László és Cs. Kruchió Mihály a gyűlés által pótlólag választattak, megállapíttatott aszerint, mint itt beigtatva' következik

BML Ideigl. Biz.jkv. Í55/Í848. május 3.

A fent hivatkozott törvénycikk átmeneti engedményt jelentett az eredetileg a népképviseletre való teljes áttérést a megyékben is követelő Kossuth és támogatói részéről Széchenyi és támogatói halogatási igénye miatt. A megyerendszert így is ideiglenesen átalakító jogszabályt azonban — maga a törvény—az első népképviseleti országgyűlésnek olyan új szabályozással kellett volna felváltania, ami a megyékben is a választás útjáni népképviseleti rendszert honosította volna meg.

Az állandó bizottmányba Csaba 26, Magyargyula 21, Németgyula 8, Gyoma 9, Szentandrás 5, Berény 12, Szarvas 19, Öcsöd 6, Békés 19, Orosháza 12, Vésztő 6, Szeghalom 6, Füzesgyarmat 6, Körösladány 6, Endrőd 9, Kétegyháza 7, Gyulavári 3, Köröstarcsa 6, Tótkomlós 10, Doboz 3 tagot delegált. (Oláh I. 121—123.)

Az állandó bizottmány megalakulását kimondó közgyűlési határozat a községekből, városokból ezer fő után írta elő egy tag megválasztását. A korabeli lélekszám adatok ismeretében azonban látható, hogy a ténylegesen megválasztott tagok száma csaknem minden esetben több volt, mint amennyit küldeni kellett volna.

1 beiktatva

22.

Gyula, 1848. május 6.

Az áprilisi törvényekkel kapcsolatos — a megyei választmány által összegyűjtött községi

kérdések

39. Fentebb a jegyzőköny 6-ik száma alatt kinevezett választmány jelenti, hogy kihallgatván a községi képviselőket és más egyeseket az új törvénycikkek alkotása után lehető kétségeik iránt, azok következő eseteket terjesztettek elő, mint felvilá- gosítandókat s illetőleg határozat által eldöntendőket.

Több községek részéről kérdésbe tétetett

1. A kisebb kirjalyi] haszonvételek — értvén alatta az ital, hús, szalonna, sómérést, halászatot, vadászatot, madarászatot, piócázást, pálinkának gabonábóli égetését,

90