Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Áprilisi törvények kihirdetése Békés megyében
cserép és tégla égetést — kitérj esztetnek-e minden egyes lakosra s különösen az izraelitákra is? 2. A száraz, szél- és vízimalmok, kazánok, boltok és házalók taksái maradnak jövőre is, és szabad-e mindenkinek bármiféle malmot készíteni? Miután a kirfályi] kisebb haszonvételek nem az úrbérből, hanem kiváltságból veszik eredetöket, és az 1848. IX. tc-ben valamint nincs megszüntetésükről említés, úgy azt az itt előforduló úrbéri szolgálatok dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetése alatt érteni nem is lehet: annál fogva a királyi kisebb haszonvételeknek az illető földesurak és kiváltságosak által kizárólag leendő használhatása, továbbá is fent maradt. Értetik pedig a kir[ályi] kisebb haszonvételek, vagy úgynevezett regálék alatt általában minden szeszes italok kimérése, a húsvágási és fontonkénti kimérési jog, halászat, vadászat, madarászat, malom és boltbér — továbbá a helypénzszedés ott, hol vásári kiváltság létezik, mint szintén hasonló kiváltsági esetre szorítkozólag a vám és révjog is. Magától következik tehát ezen értelmezés után, hogy a szalonna mérést, a sónak kisebb mértékbeli árulását és tulajdon földeiken, valamint a földesúrrali közös egyetértés mellett a még el nem különözött legelőkön is a tégla és cserép égetést a volt jobbágyok szabadon gyakorolhatják. 3. A szőlő kilenced marad-e továbbra is? Az 1848. IX. te. és annak értelmében kelt táblai határozat által csak oly úri kilenced lévén megszüntetve, ami úrbéri birtok után teljesíttetett a foldesúr javára, a szőlő kilencedre nézve egyedül az döntheti el a dolgot, hogy a megyebeli szőlők úrbérieknek tekinthetők-e, vagy sem? Tudva van pedig, hogy a megyebeli régibb szőlők mindenütt előfordulnak az úrbéri táblákban és ugyanott feljegyezve látható, hogy a kilenced utánok természetben adatik — az újabbak pedig közösen használt legelőből adattak ki a jobbágyoknak. És ekként a megyebeli szőlők — a szenttornyai' pusztán majorsági birtokból kihasított szőlők kivételével — mindnyájan ugyanegy természetieknek és úrbérieknek lévén vehetők, mint ezt a csabai és szarvasi úrbéri örökváltsági kötésben2 a szőlők kilencedének külön kitett váltsági összege gyakorlatilag is támogatja — az itt érdekelt adatok alapján e kérdés elintézése végett felterjesztés fog tétetni a minisztériumhoz. 4. A családapának több teljes korú s együtt lakó fiai mindnyájan kötelesek-e nemzetőrök lenni, vagy csak egy? A nemzetőrségi szolgálat személyes teher lévén, mindazok, kik az 1848. XXII. te. első szakaszában kitűzött képességi feltételek alá esnek, tartoznak e szolgálatot teljesíteni. 5. Hol még rendezett tanács nincs, ki vezeti a telekkönyvet? Az adásvételi szerződések ki eleibe terjesztendők helybenhagyás végett? Kel-e továbbra is adás- vevés alkalmával a tüzipénztárba fizetni, s a pénztár kinek rendelkezése alá tartozik? 6. Az árvák javai fölött helyben ki intézkedik? Kérvén több községek, hogy az azokról vezetett számadás, mint szintén a bírói is, helyben vizsgáltassék meg megyei tisztviselő jelenlétiben. E kérdések illetőleg kérelem tekintetében alább különös rendelkezés fog hozatni. 91
