Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig

Az előterjesztett indítványokkal! fellépésből örömmel látja a központi bizottmány, miként a haza ügyei iránti éber figyelem, részvét és lelkesedés mutatkozik társas körökben is, egyébiránt pontonkénti határozata a bizottmánynak az elébe terjesztettekre nézve következőkből áll:

1. A népképviseletet érdeklőleg tett indítványt a bizottmány átaljában elfogadja, s bárha az már a március 22-én tartatott népközgyűlési jk. 4-ik száma alatt a követeknek adott utasításban bentfoglaltatik is', mindazáltal, mivel az országgyűlési tanácskozásokról adott hírlapi közlések sokban némi aggodalmaknak engedtek helyet, mintha ama legtágabb egyenlőségi alap nem vétetnék odafenn oly tisztán, mint az indítványozó testület, s ezen bizottmány is azt értelmezi, s életbe is léptetni kívánja. Újólag is világos utasításul adatik a követeknek: hogy a népképviseleti törvénynek olyképi alkotását yürgessék és eszközöljék, hogy a nemzettestben szakadást, idegenkedést s gyűlölködést előidéző mindennemű castok’ végképp eltörölve legyenek, — tisztán kimondva a nemesség senkinél qualificationak4 ne tekintessék.

2. A második indítvánnyal felhozott bizalmatlanságot nem osztja, nem érezheti a bizottmány, nyíltan kimondja, hogy a törvényhozó test az utasítások és formák nyűgeiből erélyesen kibontatkozva, valódi nemes hazafisággal s a szerencsés pillanatokat ugyan megragadva úgy járt el, hogy hálás elismerést érdemel az egész nemzettől.

Kimondja továbbá a bizottmány, hogy vár a követi karnak magának e részben a küldőkhöz intézett nyilatkozata szerint is, az országgyűlés mostani alakjában a nemzetet nem képviselheti is, mindazáltal annak, hogy a követi kar által kitűzött, s a megyék által is sürgetett szorgos teendők bevégzése előtt a „Kör” általi kívánathoz képest rögtön eloszoljék, helyét éppen nem látja, sőt inkább szíves óhajtása, követelése a bizottmánynak, hogy az előre kitűzött tárgyak, melyek a jövő ország- gyűlés célszerű megtarthatására, s a nemzet független jövője biztosítására szolgálnak, múlhatatlanul, azonban lehető leggyorsabban bevégeztessenek, és csak ezután oszlandván el. A budapesti új országgyűlés megtartására törvényileg számítva nem több mint 6, vagy az eloszlás napjától legfeljebb 8 hét tűzessék ki.

Azért nem látja pedig a bizottmány ez időközt továbbra is kiterjeszthetőnek, mert jelen állapot, melyben a régi rendszer eltörölve, az új pedig tökéletesen megállapítva s kiegészítve nincs — biztos és megnyugtató nem lehet, ezerféle akadállyal küzd a magán és közélet, újabb fennakadások, s zavarok fejlődnek naponta, melyeket tökéletesen kiegyenlíteni, helyrehozni s ezzel a hazát minden veszélytől megmenteni a jövő országgyűlés feladata leend, mely ekként felemlítettek szolgáljanak e pontot illetőleg utasításul.

A 3-ik pont alatt a had- és pénzügyre vonatkozólag a „Pesti Kör” hirdetménye folytán indítványozottakat egész kiterjedésben elfogadja a bizottmány. E két ügyet tekinti a nemzeti függetlenség legszentebb palládiumának,5 ezek nélkül nem lát üdvöt, nem lát szabadságot a nemzet számára, ezekért méltónak tartja az egész csepp vérig küzdeni minden jó polgárnak. Oly féltett kincsek ezek, hogy bármit tisztel- tessék a fejedelem sértetlen személye, bármily szentnek tartassék a királyi szó, mindazáltal maga a gyanú, mely támadt, maga a hír, mely már szárnyra kelt, elegendő

73