Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
arra, hogy óvatos féltékenységgel, határozott s elszánt akarattal lépjen fel minden ember, minden hatóság s minden testület, s kijelentse e bizottmány nyíltan, miként mind maga, mind a nép, melynek képében tesz és határoz, a hadi és pénzügyeknek független magyar kormány által, s a birodalmaktul tisztán külön válva leendő kezelését a mostani országgyűlés legszentebb s legfőbb kötelessége törvénnyel biztosítani és semmi áron el nem engedni. Azért meghagyatik a követeknek, hogy ők és a haza nyilatkoztassák ki, miként nemzeti függetlenségünk ezen két fő tényezőit az egész haza nyugalmának felháborítása nélkül most elidegeníteni nem lehet, s e nép is, melyet e bizottmány képvisel, mindenre, még a legvégsőre is kész ama függetlenség biztosítására, és semmibe, mi azt távolról is csorbíthatná bele nem egyezhetik, s felelőség mellett meghagyandja a követeknek is, hogy semmi szín alatt bele ne egyezzenek, hanem minden áron ellene legyenek. Mely ekkénti utasító pontoknak, hogy a törvényhozás együtt ülésének rövid ideje alatt kellő hasznát vehessék, szükségesnek látja a bizottmány azokat sürgöny által nyomban felküldeni a követeknek. Egyébiránt vonatkozólag a helybeli nemzetőrség felfegyverzése, s átaljában fegyverek szerzése iránti a 4-ik pontban foglalt indítványra, s részben a „Kör” s egész nép megnyugtatására kimondatik itt: miszerint a bizottmányi elnöknél van már a miniszterelnöki rendelet,6 hogy szükség esetére a lehetőségig ki fognak a királyi fegyvertárakból a fegyverek szolgáltatni, mihelyt a törvényhatósági elnökök az iránt jelentést tesznek, s amennyiben az őrsereg vezérével a bizottmányi elnök már értekezésben van, legelső alkalommal fog lépést tenni elnökileg, hogy a szükséges mennyiségben a fegyverek megszereztethessenek, addig is a megyei fegyvertárból minden használható eszközöknek kiadatása iránt rögtön fog intézkedni. BML Ideigl. Biz. jkv. 7/1848. ápr. 1., közölve: Oláh I. 64-69. A megyei politika tevékeny irányítójaként fellépő Gyulai Kör tagjai a megyei tisztviselőkből, a város haladó értelmiségéből verbuválódtak. A március 22-i népközgyűlés összehívásának kezdeményezőiként azonnal bekapcsolódtak a változásokért folytatott helyi küzdelmekbe. Az országos események, a pozsonyi országgyűlésen történtek figyelemmel kísérését mutatta a kör március 31-i rendkívüli közgyűlésének összehívása, amelyen az ideiglenes bizottmányhoz benyújtandó határozatot fogadták el. Az ideigl. biz. április 1-i rendkívüli közgyűlésén Foltény Ignác (tb. megyei aljegyző, majd 1848. június 28-tól másodaljegyző) olvasta fel a kör indítványát. Az előterjesztés szöveg szerint is utal a pesti közbátorsági választmány március 30-i kiáltványára, amelyben a vidéket csatlakozásra szólították fel az udvar ellenforradalmi kísérletével szemben indított népmozgalomhoz, fellemző, hogy a kiáltványt nem a megye hivatalos szerveinek, hanem a Gyulai Körnek küldték meg. 1 így, a forrásokban azonban legtöbbször csak Foltény alakban szerepel. 2 kiáltvány. Az udvar a március 28-án kibocsátott királyi leiratban négy lényegbevágó módosítást követelt a kormányról szóló törvénycikkben. Ezek közt szerepelt az a kitétel, hogy a birodalom összes tartományának közös költségei fedezésére szükséges összeget a kormány Bécsnek adja át, ne a magyar pénzügyminisztérium kezelje. Ezzel lehetőség nyílt volna a tetemes osztrák államadósság áthárítására 74
