Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
A szabadságharc végnapjai Békés megyében
A szabadságharc végnapjai Békés megyében A szabadságharc történetének utolsó szakaszában, 1849június közepétől kétfron- tos harcot kellett volna folytatniok a magyar haderőknek a nyugatról bevonuló osztrák és az északkeletről benyomuló cári csapatok ellen. Békésnek és a vele szomszédos megyéknek előbb a Debrecen irányából előretörő orosz, majd a Tisza vonalán áttörő osztrák erőkkel szembeni védekezést kellett szervezniök. 1849. július 1-jén Korponay János honvéd ezredes kapott megbízást az érintett területek népfelkelésének szervezésére. A hadihelyzet viszonylag gyors változásai miatt, utasítására három alkalommal kellett Békés megyében népfelkelést hirdetni. A főparancsnok egymást érő, sokszor ellentmondásos intézkedései a bomlás jeleit mutatták. A megyei vezetők óriási erőfeszítéssel próbálták teljesíteni a népfelkelésre vonatkozó főparancsnoki utasításokat. Mivel a cári csapatok északról várható támadása a Sárrét területét érte volna legelőször, ezért ez elsőként szervezett népfelkelés résztvevőinek Füzesgyarmat községben hirdettek gyülekezőt, július 8-ára. Néhány nap múlva a táborban tartózkodó első alispán megtudván, hogy az oroszok Debrecenből visszavonultak északra, hazaküldte a népfelkelőket. Július 26-án Gorcsakov orosz tábornok csapatai Tiszafürednél átkeltek a Tiszán és Korponay ezredes Debrecenbe húzódott vissza. A további orosz előrenyomulás veszélye miatt július 29-től újra népfelkelést hirdetett Békés megye népének; a gyülekezőhely ismét Füzesgyarmat lett. A gyülekező ideje előtt egy nappal Korponay ezredes újabb utasítására már nem tömeges népfelkelést, hanem 1200 főnyi gyalogságból és 200 főnyi lovasságból álló mozgó népfelkelő csapatot kellett a megyének kiállítani és Füzesgyarmatra szállítani. A népfelkelő csapat élelmezését és zsolddal való ellátását a megyének kellett fedezni. Ezt csak úgy tudta teljesíteni, ha a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésekor, a szabadságharcban meghalt vagy megsebesült honvédek családtagjai megsegítésére összegyűjtött adományok összegét használja fel, mert az adókból akkor nem volt jövedelme a megyének. A mozgó népfelkelő csapat még össze sem állt, amikor újabb — immár a harmadik — népfelkelésre szóló parancs érkezett Korponay ezredestől, amelyben a megye fegyverbe szólítható férfiait Szarvasra, illetve Füzesgyarmatra rendelte, a Tisza vonalán támadó osztrákok ellen. A honvédelem ügyeiben illetékes megyei védbizottmány a megyében tartózkodó nagy számú hadifogoly őrzésére való hivatkozással végül nem hirdetett meg általános népfelkelést, csupán önkénteseket várt a megjelölt gyülekezőhelyekre. Augusztus elsejére 9000 körüli számban gyűltek össze önkéntes népfelkelők Szarvasra. Miután azonban a Tisza vonal a magyar csapatok visszavonulása miatt védtelen maradt, Terényi Lajos másodalispán a Szarvason gyülekező népfelkelés feloszlatásáról döntött. A negyedik népfelkelést — Kunszentmárton osztrákok általi elfoglalása után — a védbizottmány megkérdezése és a katonai hatóságoktól kapott utasítások nélkül Terényi Lajos hirdette meg az érintett környező községek lakóinak, augusztus 2-án. 43
