Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
A szabadságharc végnapjai Békés megyében
A védbizottmány tiltakozott az önkényesnek látszó gyors döntés ellen, attól tartva, hogy megfelelő katonai fedezet nélkül az ellenség bosszújának eshetnek áldozatul a népfelkelők. Ezért utasította Terényit, hogy ha a katonai vezetők nem tartanak igényt a felkelők erejére, bocsássa őket haza. Közben a Korponay ezredes által felállítani rendelt mozgó népfelkelő csapat, melyet a községeknek lélekszámúk arányában kellett kiállítaniok augusztus elsejéig, megkezdte a táborozását Szeghalmon. Alig egy hét múlva, augusztus 8-án a hadügyminisztériummal egyetértésben a gyalogosokat véglegesen, a lovasságot ideiglenesen hazaküldték a táborból. 1849. augusztus 3-án Orosházán megjelentek a német lovasok, a cári csapatok pedig augusztus 9-én már a Gyulához közeli Sarkadon találhatók. A megyei védbizottmány augusztus 10-én — a veszély láttán — Mezőberénybe helyezte át a megye székhelyét. Augusztus 11-én Gyula, 12—én pedig már Békéscsaba is a cári csapatok kezére került. Az ideiglenes megyeszékhelyet is tovább kellett költöztetni Gyomára, augusztus 13-án, a világosi fegyverletétel napján. A megyei védbizottmány utolsó ülését augusztus 16-án Gyomán tartotta, miután értesült a vüágosi eseményekről. A védbizottmány véglegesen feloszlatta a lovas mozgó népfelkelők ideiglenesen hazaküldött csapatát, kimondta működésének beszüntetését és a hatalmat a megye tisztikarára ruházta. A világosi fegyverletételt követő napok egyik szomorú eseménye Gyulához kötődik. Itt zajlott le a grófi kastély és a vár közti síkon a tiszti fegyverletétel az oroszok előtt, augusztus 23-án. Az eddigi helytörténeti feldolgozások szerzői között megosz- nak a vélemények a tiszti fegyverletétel napját illetően. Oláh György szerint augusztus 21-én, az eseményeket részletesen leíró Kóhn Dávid, és Gyula monográ- fusa, Scherer Ferenc szerint viszont augusztus 22-én történt. Katona Tamás közli a magyar tiszteket átvevő osztrák tábornok jelentését, amelyből egyértelműen az derül ki, hogy a Gyulán tartózkodó tábornokok és tisztek augusztus 23-án adták át fegyvereiket — melyeket addig megtartottak — az oroszoknak. A hagyomány szerint a 13 aradi vértanú közül kilencen, névszerint Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen—Westerburg Károly, Nagysándor József, Török Ignác honvéd tábornokok és Lázár Vilmos honvéd ezredes tette le a fegyvert Gyulán az orosz csapatok előtt. Augusztus 23-án adta át a lefegyverzett tiszteket az orosz parancsnok az osztrákoknak, akik az előre kirendelt kocsikon Aradra szállították őket. Jároli József 44
