Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Az áprilisi törvények kihirdetése Békés megyében
közvetlenül a Körnek küldtek meg. Kérték a megyei bizottmánytól a gyulai nemzetőrség felfegyverzését, felkészülve minden várható eseményre. A követeléseket — az országgyűlés feloszlatására vonatkozón kívül — magáévá tette a bizottmány, és sürgősen értesítette az országgyűlési követeket, hogy tegyenek meg mindent teljesítésükre. Az országgyűlés feloszlatását viszont csak akkor látták indokoltnak, ha a nemzet függetlenségét és a jövő országgyűlés eredményes működéséhez szükséges feltételeket a hozott törvényekkel már meg tudja teremteni. A pénz- és hadügy magyar kézből történő kivétele ellen a bizottmány is tiltakozott, utasítván a követeket, „hogy semmi szín alatt bele ne egyezzenek, hanem mindenáron ellene legyenek”. A nemzetőrség felfegyverzését is pártolta a testület, elrendelve, hogy amíg a királyi fegyvertárakból nem jutnak hozzá, a megye arzenáljából adják ki a használható fegyvereket. A Gyulai Kör másik politikai akciója az ún. olasz segély ügyével kapcsolatos. (Az osztrák uralkodóház a Pragmatica Sanctiora hivatkozva magyar katonákat kért az olasz forradalom és szabadságharc leveréséhez.) Az ideiglenes bizottmány április 27- i ülésén Karassiay István vezetésével szót kért a Kör küldöttsége és előadta, hogy tagjaikat aggasztja a magyar katonák külföldi állomásoztatása és annak veszélye, hogy az olasz felkelés ellen indított háborúban felhasználják őket, miközben a Magyar- országon állomásozó ezredek idegen katonái békében élhetnek. Az ideiglenes bizottmány—miután a magyar katonaság hazahozatalára vonatkozóan Szeged várostól is kapott egy átiratot — azonosult a Gyulai Kör által előadottakkal és feliratban tiltakozott a magyar katonák külföldi bevetése ellen, követelve az érintett magyar legénységű ezredek hazahozatalát. A gyulai értelmiség szervezkedéséből világosan látszik, hogy a megye akkori székhelyén is kialakult egy fiatal értelmiségiekből álló radikális csoport, amelynek tagjai tevőlegesen akartak beleszólni az országos politika ügyeibe is; képviselőik a megyei és a városi politika tényezői lettek. Az áprilisi törvények kihirdetése Békés megyében Az 1848-as törvénykönyv még a királyi szentesítés előtt ismertté vált az országban, hiszen, mint láttuk, a gyulai népközgyűlésen március 22-én már a közteherviselésről és az úrbéri szolgáltatások megszüntetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásáról hírt kaptak ajelenlévők. Az országos sajtó márciusban közölni kezdte a törvények javasolt szövegét. Megyénk követei április 12-én kelt jelentésükben számoltak be az egy nappal korábban lazajlott nagy eseményről, az új törvények szentesítéséről. Ezzel együtt elküldték megbízóiknak a törvények szövegét is, de ez még nem a végleges, hivatalos törvénykönyv volt. Az emberek feszült várakozással néztek a törvények hivatalos kihirdetése elé. Szemere Bertalan belügyminiszter április 19-én kelt leiratában határozta meg a törvények kihirdetésének módját. Eszerint április 11-től számítva 20 28
