Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
1848. március 22-én Gyulán „a nép az utcákat ezerenként elözönlötte. A gyűlés a megyeház udvarán tartatott. Először nyíltak meg a megye házának kapui a népnek” — írta a Pesti Hírlap tudósítója. A népközgyűlést megelőzően a gyulai polgárok a városháza előtt ünnepélyes esküt tettek a rend fenntartására. A megye minden helységéből összesereglett küldöttekhez Szombathelyi Antal alispán szólt először. Beszédét többször megszakította a közönség „sokszoros éljenki- áltás”-a. Beszéde után felolvastatta azokat az iratokat, amelyek a pesti forradalom óta érkeztek a vármegyéhez. Ezekből megtudhatták a résztvevők, hogy az országgyűlés elfogadta és felterjesztette a királyhoz a közös teherviselésről és az úrbéri szolgáltatások eltörléséről szóló törvényjavaslatokat és a király a nádor útján kineveztette Batthyány Lajos grófot miniszterelnöknek. A rend fenntartására felszólító március 17—i keltű miniszterelnöki körlevelet is ekkor ismertették a néppel. A népközgyűlésen Wenckheim László önként lemondott az őt megillető úrbéri szolgáltatásokról, Szeghő Alajos táblabíró, aki már korábban is — nemes ember létére — önként adózott, indítványozta, hogy a megyei követek kapják utasításul annak kezdeményezését, hogy az országgyűlés alkosson törvényt a népképviselet mind szélesebb alapokra helyezéséről, hozzáfűzve: ,,s a nép fenntarja magának, az ez iránt most hozandó törvényt a legközelebbi országgyűlésen bővíteni vagy módosítani”. A népközgyűlés résztvevői az elhangzott nyilatkozatokat is alapul véve ünnepélyes hangú határozatban, „köznyilatkozatban” mondottak köszöntet a királynak és elismerésüket fejezték ki az országgyűlés követeinek a bekövetkezett sorsdöntő változásokért. Feliratban kérték a királyt az új törvények szentesítésére. A „köznyilatkozat” utasítást is tartalmazott a megye országgyűlési követeinek, amelyben azt kívánták, hogy a későbbeikben „Budapesten” összehívandó országgyűlésen, ahol már nem csak a nemesség képviselői lesznek jelen, az új törvények ismét tárgyalásra kerüljenek. (Az 1848 nyarán összehívott népképviseleti országgyűlés működése alatt erre nem került sor.) Szorgalmazniok kellett továbbá a követeknek, hogy az országgyűlés alkosson külön törvényt a népképviseletre vonatkozóan. (Vö. 1848. évi V. te.) A „köznyilatkozat” formájában megfogalmazott népközgyűlési határozat a megyében fenyegető népmozgalmak megakadályozására nemzetőrség megalakításáról intézkedett. Az ezzel kapcsolatos teendők kidolgozására küldöttséget jelölt ki, amely a közbátorsági bizottmány szerepét is betöltötte. A népközgyűlés Stummer Lajos gyulai ügyvéd javaslatára ünnepélyes esküt tett a rend és a béke megőrzésére, ugyanúgy, ahogy a városháza előtt a gyulai polgárok, néhány órával korábban. Az eskü szövegét belefoglalták a népközgyűlés határozatába, amelyet megküldték minden községnek az úrbérre és a közteherviselésre vonatkozó törvényjavaslattal együtt. A népközgyűlés ünnepélyes külsőségei és hangulata ellenére a hozott határozat a megye nemesi vezetésének jogos félelmét tükrözi a községekben könnyen elharapódzó népmozgalmakkal szemben, ezért hangsúlyozzák a rend és a béke megtartásának szükségességét és a régi törvények épségben tartását mindaddig, míg az új törvénycikkek életbe nem lépnek. A megye vezetőinek tanácstalanságát és a népmozgalmaktól való- félelmét tükrözi 25
