Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig

váltak ismertté a pesti hírek, mégpedig itt is a város értelmiségét tömörítő kaszinóban. Ezen a napon érkezett meg a szarvasi főszolgabíró jelentése az ahspánhoz, de a Pesti Hírlap 1848. március 17-i számát is kézhezkaphatták az előfizetők erre a napra. (Ez az újságszám számolt be a pesti forradalom eredményeiről.) Március 20-án a városban élő vármegyei, illetve városi szolgálatban levő értelmiség képviselői, akik a kaszinó tagjai is voltak, összejövetelt tartottak, ahol egy „középponti bizottmányt” (comite) hoztak létre.

Szombathelyi Antal, Békés vármegye alispánja március 19-éről 20-ára virradó éjjel adta ki azt a köriratát, amelyben a megye valamennyi helységének képviselőit március 22-ére, Gyulára hívta össze, népközgyűlésre.

Békéscsabán két, a forradalom idején Pesten tartózkodó csabai polgár számolt be a sorsdöntő napról, március 19-én. 20-án a város „képviseleti testületé” rendkívüli közgyűlést tartott, ahol elfogadták a 12 pontot és elhatározták, hogy az egész testület átmegy a gyulai népközgyűlésre. 21-én népgyűlést tartottak a „képviseleti testület” gyűlésének színhelyén. „A gyűlés megnyitásának percében érkeztek meg az újságok. Ezek tehát azonnal felolvastattak, s gróf Batthyány Lajos miniszterelnökké kinevez- tetése az öröm legnagyobb kitörésével fogadtatott. A pesti 12 pont közlelkesedéssel lön elfogadva, s elhatároztatott, hogy holnap minél többen menjenek be Gyulára...” — írta a Pesti Hírlap 1848. április 2-i száma. Érdekes és jellemző epizódja még a márciusi forradalom békéscsabai fogadtatásának az, hogy a március 22-ére, Gyulára meghirdetett megyei népközgyűlésre utazó szarvasi, komlósi, gyomai, tárcsái küldöttek Csabán megszállva, a kaszinó helységeiben közös vacsorán ünnepelték a változásokat és másnap reggel együtt indultak el Gyulára. A banketten Omaszta Zsigmond, a békéscsabai „képviseleti testület” elnöke bemutatta a Nemzeti dal általa megzenésített változatát, amit ajelenlévők is betanultak, elénekeltek és elhatározták, hogy az iskolás gyermekeknek is megtanítják.

Békésen a helyi olvasó társaság tagjai március 20-án, a Pesti Hírlapból szerezték értesüléseiket. A társaság elnöke, Hajnal Ábel református lelkész azonnal összehívta a közgyűlést, meghíván arra a község vezetőit is. Itt határozták el, hogy másnap a lakosságot is tájékoztatják. Március 21-én, a községháza előtt tartott népgyűlésen Asztalos István jegyző ismertette a 12 pontot, majd felolvasta azt a feliratot, amelyet a vármegyének kívántak beadni. Ebben a helység egyhangúlag csatlakozik a pesti forradalomhoz és a 12 pontban foglaltakon kívül a vallás- és az ipar-, valamint a kereskedés szabadságáért is síkra száll.

Tótkomlós „a távolság miatt csak 20-án este felé kapván meg az alispáni meghívást, másnap reggel nemzeti lobogó tűzetett ki a helység háza kapujánál, s a reggeli imára gyűlt nép a helység házához hívatott, hol a pesti 12 pontok, hitszónokai által megmagyaráztatván neki, elfogadtattak, követek küldettek Gyulára” — olvashatjuk a Pesti Hírlap 1848. április 2-i számában.

Az orosháziak Mikolay István evangélikus lelkész Pesten jogászkodó fiának március 18-ára leérkező leveléből tudták meg az eseményeket, majd március 20-án megérkezett a rendkívüli futár Szombathelyi Antal körlevelével.

24