Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A szabadságharc végnapjai Békés megyében
1063. Az első alispán által mai napon egybehívott tanácskozmánynak ide elnökileg terjesztett megállapodása s tekintőleg indítványa folytán egyező akarattal Határoztatott: Miután az ország kormányzója maga és az összes minisztérium nevében a kormányról folyó hó 11—én a nemzethez intézve kelt nyilatkozatában lemondott, s a katonai és polgári összes hatalmat Görgey Arthur, mint dictator kezébe tette le, s ő ezt ugyancsak 11—én kelt nyilatkozata s tekintőleg rendeleté szerint elfogadva, 3 egész hadtesttel a fegyvert az orosz hatalomnak letette és tetette — s az így lefegyverzett sereget köztudomás szerint fel is oszlatta —, miután a nemzet ily szerencsétlen helyzetében alig maradt egyéb teendő, mint a kényszerűségnek engedve, minden ellenállási törekvésekrül, a dictatori rendeletben kimondott utasító tanács értelmében is lemondani, s férfias tűréssel várni be a ránk mért sorsot, ezeknek természetes kifolyásául a haza védelmére, a megye által alakítni kezdett, s csupán ideiglenesen hazabocsátott mozgó lovas csapatnak végképpi feloszlatását, megszüntetését a védbi- zottmány jegyzőkönyvileg kimondja és tudatja, valamint azt is határozatilag kinyilatkoztatja, hogy amennyiben a fennemlített súlyos helyzetben a haza védelméhez tartozandó tárgyak intézésére felhatalmazott védbizottmány eljárása feleslegessé, működése céltalanná vált, magát végképp feloszlatja, üléseit végképp megszünteti. Midőn azonban ezt kijelenti, tudatja egyszersmind, hogy a megye mint törvényes hatóság, maga épségében, egész erejében működik, s a tisztikar útján hatalmát gyakorolja,2 — s ezennel meg is hagyja, mindnyája rendezett tanácsú városoknak, járásbeli szolgabíráknak, s általuk az illető községeknek: hogy senki mástól, mint a megyei hatóságtól a közigazgatás tárgyában rendeleteket el ne fogadjanak, védelmi erő gyűjtésébe, vagy ellenállási merényletbe ne avatkozzanak, hanem váija kiki magyarhoz illő szilárd jellemmel, férfias tűréssel a most folyó, de még jobbra is fordulható események további fejleményeit, minden tisztviselő, minden elöljáró, elengedhetetlen kötelességének tartsa a rendet, személy és vagyonbátorságot kitelhető minden vigyázattal, őrködéssel biztosítani, ezzel a belső zavarokat, miknél károsabb a közjóra semmi nem lehet, kikerülni s kikerültetni. Most Isten velünk, s egy jobb jövőnek habár távol, de még mindig bízható reménye. Kelt mint fentebb. Jegyzetté: Szakái Lajos mk. főjegyző BML Védbiz. jkv. 1063/1849. augusztus 10. Közölve: Oláh II. 396-397. 1 A védbizottmány utolsó ülését Gyomán tartotta, miután a cári csapatok augusztus 11-én elfoglalták Gyulát, majd 12-én Békéscsabán is megjelentek. Erre a hírre a megyeszékhelyet Mezőberényből Gyomára helyezte át augusztus 13-án a megye alispánja. (Oláh 11. 392-393.) 2 A megye alispánja augusztus 25-ig a helyén maradt. (Oláh II. 413.) 233
