Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban
bár adná Isten, hogy felváltásra szükség ne lenne, és addig minden bevégeztessék, de ha csakugyan meg kell lennie, úgy reánk nézve méltó és igazságos, hogy amint teljes készséggel eljöttünk a Haza eránti tartozásunkat, mint elsők leróvni, házi ügyeinket is rendezhessük — és jót v[agy] rosszat más is velünk megosszon testvérileg. Az ellenség állásáról, céljairól — s. a. t. itt csaknem oly keveset tudunk mint otthon. A rác községek lázadásai folyton szaporodnak és a hozzájok nem szegődök elleni bosszút rettentő vakmerőséggel űzik, leginkább felgyújtással gyakorolják, számra 3 sáncaikba 40 ezerre becsültetnek, készületük rossz, de elég gazdag, van puskaporuk, ágyújok elég, lőni egyátaljában nem tudnak, kivált ágyúval — és mégsem lehet őket megtámadni, mert igen ügyesen tudták a helyet választani, és magokat sáncokkal körülvenni. 2—3 sánc köríti őket, a sáncok közei farkasvermekkel telvék — és így a megrohanás teljes lehetetlen, népei fanatizáltak egyrészt a vallás által, másrészt azon hiedelemben, hogy most van ideje egy rácországot alakítani, népe csőcselék, és egy jó részt kénszerítve van köztünk, — a győzelem tehát rajtok, ha síkra jönnének nem lehetne nehéz, mindamellett, hogy a mi kormányunk részéről is vannak hátramaradások — sem pénzben, sem egyebekben nincs kellő provisio1 ágyú és gyalog katonaság éppen hiányoznak, (ágyunk ebbe a táborban van 6, gyalog katonaság mintegy 1600, lovasság van több, mint kellene), és így alkalmasint (ami ugyancsak magam kombinációja) ezen fatális lázadás az újoncok kiállítása után fog bevégeztetni — addig a nemzetnek végtelen vagyonát fogja emészteni. Jelentésemben e hátulsó része, ha meghirdettetik is, közhírré tétel végett nem vélném kiadandónak, mert ellenség is vehetné hasznát. Betegeink nemigen vannak, én szenvedek torkomra és mellyemre,4 ami nem csoda, de azért csak kitűröm már ezen néhány napot, mert egyébként is régi bajaim előkerülgetnek. Isten áldja meg Önöket, és ne felejtkezzenek rólunk. Becskereken a táborban július 21. [1]848. Szombathelyi Antal sk. Sietve! NB. A lovasság felváltása nem szükség, ha önként nem vállalkoznak, Kis János fősz[olga]bírónak hazamenetel jelenleg lehetetlenné vált. BMLÁI1. Biz. ir. 378/1848. Közölve kisebb kihagyásokkal: Oláh I. 239—242. ' Kis Ernő ezredes (1799-1849) 1848. májusától ezredesi rangban vett részt a délvidéki harcokban, majd a pákozdi csatában. 1848. október 12-től tábornok, a bánáti hadtest parancsnoka, később Magyarország főhadparancsnoka, több ízben ideiglenes hadügyminiszter. Aradon golyó általi halálra ítélték és kivégezték. (Bona 1983. 198.) 2 az 3 ellátás 4 így, mellemre 168
