Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban

nemzetőrök körében tapasztalható elkeseredést a táborban nemzetőrként szolgáló első alispán úgy igyekezett levezetni, hogy tanácskozásra hívta össze a nemzetőröket a makói megyeháza gyűlés termébe, ahol elhatározták, hogy a kormányhoz küldöttséget küldenek, azzal a megbízással, hogy intézkedést kérjenek arra vonatkozóan, hogy a nemzetőröket megfelelő tisztek és fegyverzet nélkül ne kényszerítsék Becskerekre táborba szállani, mivel a feladatok teljesítése a táborozás kikötött három heti időtartamán túlnyúlna. A küldöttség Szabó János vezetése alatt fel is ment Pestre. A küldöttség visszaérkeztéig nemzetőreink Makón maradtak és fegyvergyakorlatokat végeztek. Július 18-án újabb tanácskozás volt, amelyen arról kellett volna dönteni, hogy a küldöttség eredménytelen útja esetén mit tegyenek. A tanácskozás alatt a városba érkező délvidéki menekültek siralmas állapota okozta megdöbbenés hatására a nemzetőrök elindultak a parancsban megjelölt állomáshelyükre. (Oláh I. 235—237.)

Az alispán július 19-i, Makón kelt, az állandó bizottmánynak küldött jelentése többhelyütt ellentmond Oláh György leírásának. Makóra érkezés után még nem Becskerekre, hanem Óbecsére vonulásra kapott parancsot a megyei nemzetőrség. A nemzetőrség körében tapasztalt elkeseredés hatására az alispán a minisztériumhoz írtfelterjesztéséről tesz említést, és sem annak keletkezési körülményeiről, sem az Oláh György által említett küldöttségről nem szólt. (Vö. 63. sz. dók.) A Nagybecskerekre indulásra vonatkozó parancsot Bechtold főparancsnok július 18-án adta ki, s ennek következtében döntöttek a kijelölt táborhelyre indulásról. Az alispán, mint a jelentésből kiviláglik, körültekintően igyekezett eljárni és az indulás előtt, megelőzendő a későbbi bonyodalmakat, azokat, akik az általa felsorolt okok miatt nem tudták vállalni a hosszabb távollétet, hazaengedte.

Tekintve, hogy Oláh György munkáját az országos eseményeket taglaló feldolgozások és a helytörténetírás is gyakran használja, szükségesnek tartottuk az eredeti forrás és a feldolgozás ellentmondásaira utalni. 1 2 * * 5

1 Mészáros hadügyminiszter július 13-án két rendeletet küldött Békés megyének. Az 1237. számú örömmel veszi tudomásul, hogy Békés megye nemzetőreit Makóra elindította. A 245. K. Mo. sz. pedig a megye nemzetőreit a parancs vétele után Békésre rendelte, ahonnan Orosházán, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Ludason, Csantavérten, Topolyán keresztül Kishegyesre kellett volna indulni, ahol a kunságiakkal egyesülve Ovcrbásznál szállni táborba. Az iratra vezetett hátirati elintézés és az alispáni jegyzőkönyv július 18-i bejegyzése szerint a „hadügyminiszternek kérdés tétetett”, hogy a táborbain- dulás azokra vonatkozik-e, akik már elindultak, vagy az itthon maradt nemzetőrökből kell kiállítani az újabb csapatot. (BML Áll. Biz. ir. 378/1848., uo. Alisp. jkv. 732-733/1848. jkv. sz. dátum nélkül.) Mészáros Lázár július 17-én kelt (1324. E. sz.), alább még érintett válaszát az ügyben Szombathelyi Antal alispánnak Makóra címezte, amiből arra következtethetünk, hogy az alispán a táborból kereste meg a minisztert az ellentmondásos rendeletckkel kapcsolatban teendők ügyében (BML Áll. Biz. ir. 378/ 1848.), míg az irat hátoldalára az ügyeket otthon vivő másodalispán utólag vezette rá a tett intézkedést.

2 elég

1 Mészáros Lázár június 29-én kelt leiratára történik utalás, (vö. 60. dokumentum)

1 Mészáros Lázár július 17-i rendeletére utal, amelyet július 19-én vett kézhez. Ebben a hadügyminiszter engedélyt adott arra, hogy akik valamilyen oknál fogva szolgálatukat ellátni nem tudják, azokat az alispán elengedheti a szolgálatból.

5 A fenti hadügyminiszteri rendelet lehetőséget ad arra, hogy a táborba szálltakat „felváltani lehetne, melyet nem előbb, mint négy hét, vagy a körülmények szerint kevesebb idő alatt lehetne cszközleni”. (BML Áll. Biz. ir. 378/1848.)

165