Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Békés megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előestéjén
Békés megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előestéjén Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei eseményeinek számos mozzanata a megelőző évtizedekben, évszázadokban gyökerezik. Ezen a tájon a török hódoltság másfél évszázada alatt az őslakosság tekintélyes része áldozatul esik a háború pusztításának, más részük elmenekül a hadjárta békési síkságról más védettebb településekre. A népesedéstörténet kutatói között ma is meg-megújuló vita tárgya, hogy a hódoltság ideje alatt milyen mértékű volt a táj elnéptelenedése. A legújabb, anyakönyvi kutatáson alapuló adatgyűjtések azt bizonyítják, hogy a népesség nagyobb lélekszámmal élte át a szörnyű időket, mint ahogy est eddig a források elemzése alapján a korábbi évszázad kutatói bemutatták. Békés megye a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc bukása után 1715-ben szerveződött újjá, s a szomszédos Csongrád, Csanád, Arad megyékkel együtt a 18. században indulhatott el a békés fejlődés útján. A török uralma, a felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult, elmenekült lakosság visszatérése, az elnéptelenedett helységek újratelepiilése a 18. század végére zárult le. A század végére alakult ki a megye településrendszere, bár újabb községalapítások még a XIX. század első felében is történtek. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés után az 1820-as évek végére alakultak ki azok a gazdasági, társadalmi viszonyok, amelyekkel Békés megyében a forradalom és a szabadságharc idején számolni lehet. A megye földrajzi helyzete, a szabályozatlan folyók, a nagyobb kereskedelmi központoktól való távolság, az utak kiépítésének hiánya súlyos akadályt jelentett a mezőgazdasági termények és a kézműipar termékeinek értékesítésében. A kereskedelmi kapcsolatokat a gyulai, a békési, a békéscsabai és a szarvasi vásárok sokadalmai és a környező nagyobb városok vásárai jelentették. A Habsburg Birodalom gazdaságpolitikája következtében Békés megyében sem alakulhatott ki komoly gyáripar, sőt a céhes ipar keretei is — az értékesítési nehézségek miatt - csak az 1830-as években jöttek létre, amikor az addig fiókcéhekben működött Békés megyei iparosok önálló céheket alapíthattak. (Másutt ekkor már a bomló céhrendszer okoz társadalmi feszültségeket!) Ezek az önálló céhek is állandó értékesítési gondokkal küszködtek, éles harcot kellett folytatniok a céhen kívüli iparosokkal. A céhes ipar kereteit túlnövő vállalkozások finanszírozására pedig, éppen az értékesítési nehézségek miatt nem képződött a megye iparosai kezén pénztőke. A kereskedelem sem hozott annyi hasznot, hogy a tőkeképződés folyamatát elindíthatta 15
