Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A felszabadult jobbágyok és a volt földesurak ellentétei, parasztmozgalmak 1848 tavaszán és őszén
40. A Károlyi uradalom ügyésze tiltakozik az ellen, hogy a szénási bérlők elöljáróságot választottak, a bérelt földet saját tulajdonuknak akarták megszerezni Tekintetes Megyei Bizottmány! Méltóságos gróf Károlyi Lajos és György uraknak ezen megyében kebelezett szénási majorságos pusztáikon vannak több családból álló részes földművelők, kik több holdakra terjedő földet rész szerint pénzbeli fizetés, rész szerint a termeszt- vényeknek megállapított aránybani kiszolgáltatása s bizonyos kézi munkáknak teljesítése mellett, éspedig a Lajos szénásiak hat, a György szénásiak pedig három évre terjedő, de mint az ./. és .//. alatti másolatokból1 látható, mindkét helyen folyó évi Sz[ent] Mihály napkor elenyészendő haszonbéres szerződésnél fogva bírnak. Ezen haszonbérlő részes földművelőknek, valamint György úgy Lajos Szénáson is eddigelé más elöljáróik nem voltak, mint akik a szerződés értelmében a földesuraság által felvigyázóknak kineveztettek. Közelebbi napokban azonban, mint a felvigyázók által előadatott, elsőben György Szénáson orosházi lelkész tiszteletes Balassa Pál2 úr jelenlétében rendes község formájára, bíróból, törvénybíróból és 12 esküdtekből álló tanács alakíttatván, az, nevezett tiszteletes úr által mindjárt feleskedtetett. Minek példájára a Lajos szénásiak is hasonló tanácsot alakítván, ez akkorában, midőn a felvigyázó által feljelentett, még ugyan fel nem eskedtetett volna, de ennek eszközlése iránt nevezett tiszteletes úr naponként váratott. Ezeken kívül a mind két helyen lévő haszonbérlők közösen bizonyos ügyvédet is fogadtak, ki, mint előadatik, őket azzal hitegeti, hogy mostani helyükön örökös megtelepítésüket és a jelenleg haszonbérbe tartozó földeknek örökös bírhatását ki fogja eszközölni. Melyeknek folytába, jóllehet a haszonbérlő részes földművelőknek ekkénti rendezése az illető tulajdonos urak részéről semmi erejűnek sem tekintetik, mindazonáltal, nehogy abba csak hallgatással is beléegyezni látszassanak, és nehogy az efféle elnézés a kérdéses haszonbérlőknek örököseni megtelepíthetésére jövendőben indokul felhozathassék, ezen, az illető tulajdonos urak tudta s beleegyezése nélkül s a haszonbéres szerződés ellenére tett rendezés, és abból, az illető birtokosok tulajdona irányában netalán formálható akárminémű jogok, vagy következések ellen ezennel ünnepélyes óvás tétetik, egyszersmind pedig a Te[kintejtes Megyei Bizottmány egész tisztelettel megkéretik, miként a fentebb előadottaknak megvizsgálása mellett az illető haszonbérlő földművelőket, kik szerződésbeli tartozásaiknak teljesítésétől vonakodnak, a járásbeli tisztség által felvilágosíttatni és tartozásaik teljesítésére elutasíttatni méltóztassék, megkülönböztetett tisztelettel maradván, A te[kinte]tes Megyei Bizottmánynak Orosháza, 1848. május 18. 127
