Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Bevezető

BEVEZETŐ Háromszáz esztendővel ezelőtt a gyulai török helyőrség parancsnoka, s a „szegedi határ erőd" parancsnoka december 21-én aláírta a megadási szerződést, amely egy évtizedes küzdelem végére tett pontot. A szerződést ez év karácsonyán a császár ratifikálta, és így visszavonhatatlanul a keresztényeké lett a gyulai végvár. Egy hónap sem telt el, s a megszállók 129 év után -, 1695. január 12-én elhagyták a várat. Feltétel nélkül kapitu.láltak, s némi várakozás után, amelyet az elszállításuk körüli nehézségek okoztak, végleg eltávoztak Gyuláról és a vármegye is szabad lett. A szabadság ára hihetetlenül magas volt. Elsősorban a tatár, török és Thököly tatár-török-hajdú serege ellen vívott permanens összecsapásokban Gyula közvetlen térsége csaknem áldozatul esett. A vármegye falvainak kétharmad része romokban hevert, magyar lakosságát hasonló arányban pusztították el a harcok; a császári szövetséges hadsereg a közvetlen hadszíntérről kitelepítette a lakosságot Hajdú-Bihar és Szatmár megyékbe, s a népesség további megcsappanását okozta a menekülés, elvándorlás is. Gyula felszabadítását a szövetséges európai keresztény hadsereg német, osztrák, brandenburgi, bajor, hannoveri csapatok vívták meg a vár blokádba zárása révén. Mellettük, hasonló jelentőséggel, a magyar hajdú csapatok kiemelkedő küzdelmét kell nemcsak Gyula, hanem Békés vármegye egész területén kiemelnünk. Az 1685-től, Szolnok visszafoglalásától, amikor is a szövetséges csapatok a vármegye területére léptek, a hajdú katonaság halált megvető bátorsággal, óriási áldozatot hozva küzdött a török ellen. Voltak időszakok, amikor a blokád többségét a magyar hajdú katonaság tette ki. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a felszabadító hadműveletekben, a folyamatossá vált harcokban a konvojok ellen, a Maros-vonal védelméért, a Szent Szövetség hadserege mellett a magyar hajdúk oroszlánrészt vállaltak. Sajnos a gyors operáció, Gyula ostrommal történő elfoglalására, többszöri hadi vállalkozás után sem sikerült a szövetségeseknek. Az elhúzódó blokádháború, az állandó tatár, török rablóakciók a magyarság folytonos pusztulásával jártak. Mire eljött a szabadság órája, a vármegye, Gyula 5