Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Bevezető

város és környéke romokban állt, s elpusztult a magyarság nagy része. Az anyagi pusztulás és a népesség, különösen a magyarság eltűnése a vidékről, messzeható következményekkel járt. A megye és Gyula régiója népességének változása vegyes nemzetiségűvé tette e térséget. Békés megye és Gyula város tudatában élesen élt és berajzolódott a török világ és a felszabadító háború emléke. A 19. században - országosan figyelemre méltó módon és színvonalon - „ Békésvármegye Közművelődési Egyesülete" kebelében, a „Békésvármegyei Régész- és Művelődéstörténeti Egylet", illetve társulat, kitűnő erőkből, országos hírű és a tájban alkotó kutatókból, történészekből kutatógárdát tudott a török korszak feltárására irányítani, majd ezeket a kiváló kutatókat évenként kiadott tudományos évkönyve, mint műhely köré csoportosította. Közülük kiemelhető Karácsonyi János, aki máig érvényes és használható eredményeket publikált a török alóli felszabadító háborúk történetéhez. Mellette számosan érintették a térség felszabadulásának történetét. Munkáikat kitűnően használhattuk mind forráskritikai szempontjaink kidolgozásánál, mind egyes dokumentumok értelmezésénél, jegyzetelésénél. A legújabb kor kutatói témánkat érintő kitűnő munkáikban a 19. századi elődökhöz nyúltak és nyúlnak ma is vissza. A Gyula felszabadulásának 200. évfordulóján rendezett békési ünnepségekre Oláh György egyesületi alelnök szerkesztésében Békés címmel „ Emlékkönyv" Békésvármegyének a török uralom alóli felszabadítását és az egyesületüknek a megalakítását ünneplő kis kötet jelent meg. A kötet fő tanulmánya Karácsonyi János ma is sokszor idézett, sőt újra kiadott tanulmánya volt: „Gyula felszabadítása a török uralom alól". (A jeles munkát a Békés Megyei Levéltár Gyulai Füzetek 1. sorozatában adta ki.) A kétszáz éves évforduló kötelezte Gyulán azokat, akik szívükön viselik a város és táj múltját, történelmét. így jutottunk el a máig. Gyula felszabadulásának, a török uralom megszűnésének háromszázadik évfordulójáig. A kutatás az elődök nyomdokán haladva, eredményeiket felhasználva igyekezett újat adni. Az olvasó és kutató dönti el, mennyire sikerült ezen törekvésünk. Elgondolásunk szerint ott találhatunk új adatokat, új levéltári és könyvészeti nóvumokat, ahol az egykori főszereplők levéltárai, könyvtárai működnek. így széles horizontú kutatásunk másfél évtizede a nyugateurópai levéltárakba is elvezetett. A Magyarország és a Balkán felszabadítása a töröktől 1686-1699. c. tudományos programban gyűjtöttük össze a Körösök és Maros vidéke eseményeire is az anyagot. Kutatásunk során hamarosan rá kellett jönnünk, hogy a Gyuláért folyó évtizedes küzdelem csak úgy érthető meg, ha térségben vizsgáljuk, dokumentáljuk a szövetsége6