Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

III. A Körösök és a Maros vidéke török elleni küzdelmének egykorú irodalmi és levéltári forrásai

(29. sz. irat). Vannak olyan kéziratok, amelyek műfajilag.diáriumnak, hadinaplónak tekinthetők, de származási helyük nem állapítható -meg, mert a Régi Tábori Akták (AFA) gyűjteményes fondként jöttek létre. A12. sz. irat ilyen jellegű. Semmilyen eredeti szignatúra, sem intézkedés nincs rajta feltüntetve, de adatai kiemelkedően értékesek. Okmánytárunk iratai közül figyelemre méltók a diplomáciai fondokból a követi jelentések. Korszakunkbankét bécsi rezidens jelentéseiből válogathattunk. Johann Ferdinand Stoyberer, majd az őt hivatalában követő Hannibal Mörmann. Mindketten folyamatosan küldték Bécsből Münchenbe, majd a Németalföldön tartózkodó bajor választófejedelemnek, Miksa Emanuelnek átfogó és összefoglaló jelentéseiket, amelyben az európai hírek és azok elemzése mellett, a magyarországi hadszíntér eseményei is fontos helyet kaptak. Az ún. „titkos bécsi béketárgyalás" anyagából is merítettünk néhány oklevelet, amely egyrészt a térségre vonatkozóan érdekes, másrészt Gyula jelentőségére világít rá a háború menetében, s a jövendő béke szempontjából. Külön figyelmet fordítottunk mind a bécsi hadiakták kutatása, mind pedig a karlsruhei kutatásaink során Ludwig von Baaden őrgróf, hadsereg főparancsnok irataira és leveleire. Ő hivatása és tanult mestersége szerint is, elméletileg is a legképzettebb főtisztnek számított. Az itt közölt és a császárnak felterjesztett jelentései, levelei - s ami nem fért okmánytárunkba - szemléletesen bizonyítják hadtudományi műveltségének magas fokát. Elemző levelei és jelentései árulják el a legtöbbet a magyar katonaságról, amely a török ellen a császári szövetséges seregben harcolt. Ez a kép többnyire pozitív; a magyarok harcértékéről sok újszerűt tudunk meg. Szinte egyetlen jelentés vagy levele sem nélkülöz hadászati, stratégiai, harcászati, haditechnikai elemzést.

6 Okmánytárunk 144 forrást közöl kronológiai rendben. Ebből 61 különböző levéltárakból feltárt irat, oklevél, ill. 6 kéziratból kiemelt szemelvény, valamint

7 egykorú, a török háborúkkal foglalkozó kiadványból válogatott 6 Rázsó Gyula: Budától-Belgrádig. Bádeni Lajos két háborús esztendeje. In: Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688. Szerk.: Szita László, Pécs, 1989.105-115. Továbbá Szita László: Markgraf Ludwig Wilhelm von Baden auf dem ungarischen Kriegsschauplatz. DonnauschwäbischeForschungs-und Lehrerblätter. 1692. juni. Jahrgang-Heft 2. München 1992. 49-54. p. 7 Csak azokat a kiadványokat vettük figyelembe, amelyek az egykorú levéltári kéziratokkal, valamint az ugyancsak korabeli újságok anyagával összehasonlíthatók voltak. A haditudósítások eseményeit ellenőrizni tudtuk. Az idejüket azonban nem mindig lehetett identifikálni. Ezért időbeli eltolódások lehetnek. A megtörtént esemény, a tudósítás Bécsbe vagy Münchenbe érkezéses, a megjelenő újság kiadási időpontja közötti különbségek a pontos időmeghatározást rendkívül nehézzé tették. 47