Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

III. A Körösök és a Maros vidéke török elleni küzdelmének egykorú irodalmi és levéltári forrásai

forrásokat épített be művébe, ami nem lehetett másképpen, mint Schaffen esetében, tehát magas hadihivatalok bocsátották rendelkezésére a hadijelentéseket, jelentős levelekből fontos részeket, konferenciák, diplomáciai kapcsolatok írásos anyagát. Továbbá ismerték a szerzők azt a nagy, szinte áttekinthetetlen haditudósítás-anyagot, amelyből kötetünkbe is válogattunk. Happelino (Happelius) élvezetes, izgalmas olvasmány, de kétségtelenül a jelentések, iratok által elmondott események oldására törekedett, s személyes történetté formálta az egzakt anyagot. Schaffen nagy pontossággal, mit sem adva forrásaihoz, kronologikus rendben tekintette át az európai, elsősorban a magyarországi hadszínteret. Ezért ezen utóbbi szerző 1688 és 1690 között megjelent műve néhány részletét helyeztük el szemelvényként kötetünk dokumentumai közé. Az egykorú nyomtatványok közül figyelemre méltó sorozat van a Bajor Állami Könyvtár török korra vonatkozó gyűjteményében, amely az 15261740-es évekig terjedően a magyarországi és a balkáni frontra tartalmaz jelentéseket, diáriumokat, pontos leírásokat, az előbb említett haditudósításokat stb. Terjedelmüknél fogva azonban válogatásunk terjedelmi határait szétfeszítenék, s így közlésétől el kellett tekintenünk.

3 A törökök kivonulását követő negyedik évben, egy Hamburgban kiadott hatalmas mű

4 a Gyula körüli küzdelmekről és a vár visszahódításáért vezetett harcokról is figyelemre méltó színvonalon, tárgyilagosan, és nagy terjedelemben közölt részleteket. Válogatásunkban publikált forrásainkhoz mintegy összefoglalóul közöljük.

5 Elsősorban a Karlsruhei Tartományi Levéltárban, valamint a müncheni Bajor Állami Főlevéltárban az iratok között, számos egykorú kéziratot találtunk, amelyek az egész magyarországi hadjáratot írták le, vagy egyegy hadjárat kiemelkedő eseményét taglalták. Ezeknél a forrásoknál el kellett térnünk azon közlési módszerünktől, hogy a levéltári iratokat teljes egészükben, kihagyás nélkül publikáljuk. A gyakran 40 oldalnyi terjedelmet meghaladó kéziratból csak a Körösök és a Maros vidékére vonatkozó részleteket közöljük. A szerzők a legtöbb esetben nem állapíthatók meg. Ilyen a 15. sz. kéziratrészlet. A tartalom és a stílus mutatja, hogy az eseményekben résztvevő tollforgató személyek készíthették. Más jellegűek Ludwig Baaden őrgróf nagy terjedelmű írásai, amelyeket emlékiratként a császárnak küldött, rendszerint egy-egy konkrét jelentés mellékleteként 3 München, Bajor Állami Könxvtár. Török kori nyomtatványtár. 4 München, Bajor Állami Könyvtár. Régi nyomtatványok. Die Siegreche geendgte Römische/Polnische/Moskovitische und Venetanische Türken - Krieg. Hamburg, 1699. 5 A mintegy 800 oldalas műből az itt felhasznált részt Sugár István bocsátotta rendelkezésemre, s ő hívta fel figyelmemet e műre. Ezért és a téma feldolgozásához nyújtott folyamatos segítségéért itt is köszönetemet fejezem ki. 46