Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

II. Gyula felszabadulása a török uralom alól

kor../', s még hozzá teszik: „...Mivel pusztaság a környék, mindenesetre elegendő élelmet kell arra a vidékre szállítani../'

2 Érdekes, hogy a sikertelenségről a sajtó hallgatott, s a bajor követi jelentésben csak február közepén írt róla részletesen Mörmann („ostromkísérletről") elemzést.

3 Úgy látszik, Heisslert nagyon bántotta a sikertelenség, mert februárban a felderítő csoportok egymást érték. Gyula és környékének terepviszonyait vizsgálták, amelyekhez a tábornok külön szempontokat adott a felderítést végző kapitányoknak. A vizeket kellett alaposan ellenőrizni és az átkelőket. Mennyire járhatók a szárazulatok, és milyenek a vonulásra kijelölt utak, továbbá lehetséges e szerkocsikat, s különösen a lövegeket szállítani?

4 Mindezt a török hírszerzés is jelentette Temesvárra, s innen a fővezírnek, aki nagyon erős hadtest megszervezésére adott parancsot február elején, amelyet azután - mint ezt más összefüggésben már említettük - visszavonta, a források leírása szerint „kifejezetten az időjárás megváltozása okán, amely mocsártengerré változtatta a Maros és a Temes közét, s hasonlóképpen a Körösök vidékét/'

5 Ennek az időjárási helyzetnek ellenére nem szűntek meg a Gyula megsegítésére szánt élelemszállító akciók, mint az előző fejezetben részletesebben bemutattuk. Az akár tisztán török erőkre, akár Thökölyre támaszkodó tervek azonban sikertelenek maradtak, s érett a hadihelyzet a török város megadására, a kapituláció előkészítésére. Ezen az sem változtatott, hogy bár nagyobb különítmények nem juthattak a vár közelébe sem, a kisebb - főleg éjszakai - vállalkozások során sikerült némi élelmiszert a városba juttatni.

6 A vár válságának elmélyülését támasztja alá a parancsnok elfogott levele 1694 áprilisában. Több levél tartalmát ismerjük 1693-ból és 1694-ből. Ebben a segélykérésben azonban már nemcsak élelmiszer bejuttatásáért könyörögnek, hanem a megcsappant legénységi állomány növeléséért, mert a reménytelenné váló élelmezést maguk akarják megoldani a várban szervezett erők zsákmányolásra történő kiküldésével/ Ezt még reménytelenebb vállalkozásnak tekinthetjük, mert források sokasága mutatja, hogy Gyulától sok mérföldre nem akadt hely, ahonnan jelentősebb élelmet szerezhettek volna. Állatokat egyáltalán nem, s lisztet még kevésbé. Amit a gyér 2 Bécs, Kriegsarchiv AFA 1694.1-4. 3 München, Bay HStA kästen schwarz 281/1694.1694.10. sz. ir. Ugyanott 1694. február 19. sz. ir. 4 Uo. 1694. február 10. sz. ir. 5 Bécs, Kriegsarchiv AFA 1694. 2-5. 6 München, Bay HStA kästen schwarz 281 /1694. (Április 2. sz. jelentés. Április 2-án éjjel 50 janicsár lóra ültetve 80 zsák lisztet vitt a várba.) 7 Róma, ASAV. Fuligno 19. (1694. május 7.) 40