Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között

utasítottam azzal, hogy egyben a Körösök megfigyelése folyamatos legyen..."

48 Sikerként könyvelhette el az új főparancsnok, hogy az 1690-ben ismét török kézre került Lippát már a tél folyamán, 1691 januárjában váratlan rohammal elfoglalták. Stoyberer követi jelentésében részletesebben utalt arra, hogy kiváló hadicsellel a közelben lévő Vaskút nevű helységig csalták ki a török helyőrség nagy részét, majd azt üldözve, szinte „a hátán jutottak a városba, illetve a várba, amelyet felgyújtottak, és nagy veszteséget okoztak a töröknek../'

49 A területen a küzdelem váltakozó sikerrel folyt annak ellenére, hogy a védekezés mind szervezettebb lett a császári hadvezetés részéről. A „területvédelem" gondolata mind határozottabban látható. Elsősorban Veteráni fogalmazta meg ezt már 1691-ben. A zseniális főtiszt többek között a következőket írta Ludwig von Baaden őrgrómak: „...Világosabban kellene látni a kapcsolatot Erdély érdekei és védelme, valamint a Maros feletti folyók térségének védelme között. Itt minden palánkot és védhető helyet meg kell szerezni, és a megbízható nemzeti csapatokkal vegyes császári őrséggel ellátni. Különben elkerülhetetlenek azok a váratlan pusztítások és támadások, amelyek e védetlen vidéket szabad prédájuknak tekintik; s múlt hóban végrehajtott rablásaik Polandt nélkül teljes sikerre vezethettek volna..."

50 Csanád palánkjának lerohanása, a szegedi huszárok és hajdúk sikeres akciója volt 1691 márciusában. Ezt megelőzően a Szeged közelébe érkezett tatárok raboltak és gyújtogattak, s miután védelmet reméltek Csanád török kézen levő palánkjában, odamenekültek. A palánk lerohanása a szegedi őrség kvázi bosszúakciója volt. Legalább is így értékelte az eseményt a müncheni újság.

51 1691 szeptemberétől valamennyi forrásunk figyelme a Ludwig von Baaden főparancsnok vezette hadjárat felé fordult, amely Nagyvárad felszabadítására irányult. A Magyarország és Erdély közötti hadi összeköttetésben, az egyébként a háború alatt sem szünetelő, sőt élénknek mondható kereskedelemben, az erdélyi hadsereg és a szövetséges főhadsereg kapcsolatának szempontjából a legfontosabb város és erődítmény Várad (közvetlen környékének előváraival, palánkjaival) volt. 48 Becs. Kriegsarchiv AFA 1691.1-6. 49 München Bay HStA kästen schwarz 8047/1691. január 25-i ir. 50 Urbinói Egyetemi Könyvtár. Veteráni-gyűjtemény. Veteráni leveleskönyve. II. köt. 1691. sz. február 16. Levél Ludwig von Baaden őrgrómak. Latin nyelvű levél. Kun József fordítása. 51 München. Mercurii Relation... 1691. március 24. 27