Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között

utánpótlás romló lehetőségeiről, s az ostromhoz szükséges lövegek szállításának lehetetlenségéről../' - írta Heisler von Heitersheimb tábornok a császárnak a haditerv megváltoztatását indokolva.

34 Egy következő, pár nappal későbbi utasításában a tábornok a terepviszonyok vizsgálatát találta legfontosabbnak hangsúlyozni a felderítésre küldött magyar lovasság és német dragonyosok kapitányai előtt. A parancskiadás e különítmény részére a következőket tartalmazta: „ ...vizsgálják meg a terepviszonyokat. A Körösökön és a Maroson át lehet e kelni a jégen. Milyen vastag a jég. Az ismert hadiösvényeken és utakon a gyalogság képes e menetelni. A lovasságot a jég elbírja e, s mennyi mocsárhidat, továbbá kisebb átjárókat deszkából és rozséból hány helyen kell építeni...?". MÖrmann követi jelentésében utal arra, hogy a kérdésekre a terepfelderítés nemleges választ hozott. Kizárólag ennek a kedvezőtlen hadszíntéri, topográfiai elemzés következtében, a nagy előkészületekkel folyó Gyula elleni hadjáratot a tábornok leállította.

35 Szinte komikusnak tűnhet, hogy február 24-én a Gyulát ostromlók elleni török akciót is le kellett állítani a következőkért: „...a török nagyvezír jelentékeny nagyságú hadtest összeállításán fáradozik... hogy a Gyula környéki blokádot megtörjék... valamint Nagyvárad ellen vonuljanak... de az előkészületeket leállította, és a parancsot visszavonta, mert a Körösök rendkívüli módon kiáradtak, s a gyulai és váradi utak megközelítésre alkalmatlanokká váltak. A hadiszállítás teljesen lehetetlenné vált az egész térségben. Csak a nagy folyókon van őrhajókkal ellenőrzés és felderítés." Mörmann 1694 júniusi követjelentésében a főhadsereg támadásának előkészületeiről tájékoztatva a választófejedelmet utalt arra, hogy: „Sietni kell az előkészületekkel és a támadás megindításával, mert ha a száraz nyár elmúlik e térségben, Temesvárig semmit sem lehet tenni a sok mocsár és a vizek miatt..."

36 A hadszíntér viszonyait az eddig vázoltak alapján magunk elé képzelhetjük, s már nem lepődhetünk meg azon, hogy a reguláris török, császári és császári zsoldban álló magyar és szerb csapatok mellett, mind több és erősebb irreguláris csoport jelent meg a tökéletes búvóhelyül szolgáló vidéken. Ezek a Thököly-féle felkelők maradványai, akik nem akartak sem a török mellett, sem a császári hadsereg fegyelmét vállalva a török ellen harcolni, sőt, sajátos módon Thököly itt operáló vegyes, török-tatár-hajdú csapataiban sem - a kortárs szavával élve „ ...a pusztákon tekeregni". Úgy 34 Bay HStA München Abt. I. kästen schwarz 281/1694. febr. 10. ir. 35 Uo. 36 Bay HStA München Abt. I. kästen schwarz 1694-1695. doszié. 281/1694.1694. június 26-i jelentés. 22