Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között

tábornok részéről, hogy Gyula és Jenő várakat kell megtámadni és elfoglalni, mert így „ ...megszűnnének azok a rablások, amelyek a Körös vidékét és a Maros mindkét partját pusztítják. Tatár és török, valamint rablótámadások állandó helye lett ez a vidék, a mocsarak, folyók, vizek biztonságot nyújtanak minden rossz szándéknak..."

29 Ha erre a támadásra nem is került sor - többek között az állandó esőzések miatt tengerré vált Gyula környéki vizek következtében, a térségünk déli vonalát megerősítették, részint Veteráni különítményeivel, részint a Szegedi Határőr Parancsnokság által szervezett csapatokkal. A Maroson a hajókat megerősítették, és lovasszázadok cirkáltak a folyó egész szakaszán. 1693-ban összecsapás összecsapást követett, de a török már ritkán került ki győztesen a védőrséggel történt harcokból. 1693-ban egy müncheni haditudósításban találhatunk utalást erre: „ ...Gyula, értesüléseik szerint nagy élelemhiányban szenved, ezért a temesvári pasától egy élelemszállító konvoj megküldéséért esedeznek. Ezért a Temesvár helyőrségének létszámából kiállított konvojt néhány különítménnyel megerősítették, hogy a Maros és Gyula mellett folyó Körösök védelmében, annak kiáradt területén, felfogadott jó vezetőkkel, kísérletet tegyenek egy nagyobb tétel élelmiszer Gyula erődjébe történő bejuttatására..." A Maros mellett, különösen, hogy Jenő, és még a nyáron Világos is a császáriak kezébe került, nagy kockázat volt a konvojok irányítása Gyula felé. Heissler és Veteráni tábornokok az utolsó időben szervezetté tették és megerősítették a lovas őrjáratokat a Körösök mentén, a váradi főkapitány úgyszintén. „Az őrszemek éberen figyelik az egész Maros vonalát. Átcsúszni anélkül, hogy észre ne vegyenek egy szállítókonvojt, csak úgy lehet, ha lovakra rakott zsákokkal, főleg éjjel vonulnak..."

30 A jelentésekben mind többször bukkan elő, hogy fogadott vezetőkkel, a vizeket kihasználva vezetnek különböző hadmozdulatokat. így tehát a hadszíntéren a korábban bemutatott topográfiai változások, kiöntések, új mocsarak keletkezése stb. hátrányait a törökök is igyekeztek a maguk javára fordítani. Gyula térségében nagyobb hadjárathoz vagy felvonulásra a terep a téli időszakot, vagy tartós szárazságot kivéve, alkalmatlan volt. A konvojok lassú vonultatását sokszor szinte észrevehetetlenné tették a mocsaras, ember magasságnál is nagyobb nádások. A területen találtak bőven embert - pákászokat, Thökölytől levált kisebb csoportokat, akik évek óta itt húzták meg magukat -, akik jó pénzért török vezetőkké váltak.

31 29 Bay HStA München. Abt. I. Kasten schwarz 281/1693. 4. sz. ir. 30 Ordentliche Wöchentliche Post-Zeitungen. 1693. dec. 26. 31

1686-ban az Erdélybe nyomuló császári csapatok Hajdú-Bihar vármegye pusztáin, mocsarain egy magyar paraszt vezetésével vonultak. A folyók mélységének méréséhez ugyancsak paraszt vezetőket alkalmaztak. - Szita László: Részletek Lotharingiai Károly 20