Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)
Szita László: I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között
a törökök - mint most - máskor is szabadon használhassák.. ," 14 A főparancsnok véleménye a hadszíntér elemzésénél különös figyelmet érdemel. Szerinte „Temesvártól északra haladva, e folyóktól rendkívüli mértékben szabdalt területen általánosan megfigyelhető a gyakori esőzés", amellyel magyarországi hadjáratai során nem találkozott. A császárhoz írt jelentésében a következőket fogalmazta meg: „...Temesvárra vonatkozóan nem tartóztatom meg magam, hogy a már előzőleg jelentett oknál fogva újra ne hangsúlyozzam, semmit sem lehet végrehajtani. Ugyanis ezek a területek a gyakori esőzések és áradások miatt, jelenleg teljesen alkalmatlanok hadműveletre. Váradot sem lehet a vizek és a kiáradó kisebb folyások, vagy a Körös miatt egyenes úton elérni, hanem csak 6-7 mérföldes kerülővel a közelébe érni. Az előrenyomulás lassulása mellett ugyanezek a természeti akadályok az utánpótlás elé is gátakat építenek/' 15 A hadszíntér természeti környezetére utal a bécsi követ jelentése 1691 szeptemberében. A fellépő nagy hőség következtében és a fojtogatoan magas páratartalom miatt a fővezér a Várad felé menetelő csapatok előrenyomulását - szeptember közepén - holdvilágos éjszaka hajtotta végre, mert a nappali körülmények „ ...sok embert leterítettek; megbetegedtek". 16 Ugyancsak Baaden írta, hogy „...az időjárási viszonyok engedték meg a Körös folyók mentén, különösen Nagyvárad ellen a támadási kísérletet... „Pár nappal később azonban mindez elkapkodott döntésnek bizonyult, mert „ ...a tengerré vált környezetben az 1691 szeptemberében indított utánpótlás elakadt, ami a kirabolt vidéken egyenlő volt a/bukással...". S le is vonja a konzekvenciát, (nem először), s a császárnak - az egyes hadseregcsoportok között felemlített fegyelmezetlenségét bírálva - a következőket írta: „ ...Fenségednek több alkalommal nyomatékosan jelentettem, hogy a seregünkben előforduló fegyelmezetlenség, elsősorban a nemzeti csapatok részéről (ti. a hajdúk, magyar egységek) megbosszulja magát, mert a legszükségesebbeket a legjobb pénzért sem lehet megszerezni, a megmaradt nép ezen a tájon semmivel sem rendelkezik. Táborozásra kényszerülve a sereg éhezik...". 17 Természetesen így egymagában tekintve az őrgróf megjegyzése félrevezető. A térség elpusztításáért elsősorban a tatár csapatok, majd a Gyula, Várad, Temesvár török várak portyázó, élelemszerző utakra induló legénysége marasztalható el, nem felejtve el a térségben ál14 Kriegsarchiv Wien. AFA. 1691.1-6. 15 Kriegsarchiv Wien. AFA. 1691. 7-11. 16 Bay HStA München. Abt. I. Kasten schwarz 8048/1691. szeptember 23. sz. irat. 17 Karlsruhe. GLA kreissachen 46/3627/1691. szeptember-október. 13
