Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Dokumentumok

Most azonban nem erről lenne szó, hanem arról, hogy Nagyvárad megostromlása fokozott mértékben és állandóan folyamatosan folyik a végső roham sikere érdekében. Egy percig sem kételkedem abban, hogy célunkat, Nagyvárad elfoglalását hamarosan elérjük, és bár veszteségeink a vártnál nagyobbak, de az ellenséges erők ellentámadásai egyre gyengülnek. Bombázásainkat és ágyúval történő akcióinknak sikeresebbé tétele érdekében ágyúink számát meg kell növelni, és a használhatatlanná vált ágyúk helyett újabb ágyúk ideszállítására most igen nagy szükségünk lenne a hideg és nedves időjárás beálltával. Mindenképpen szükség lenne legalább ezer német gyalogosra, akik a sáncok megerősítésében segítségünkre lennének. Ezeket a gyalogosokat, akik műszaki ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek, sokkal jobban fel tudom használni, mint a magyar hajdúk sokaságát, akik viszont igen ügyesek a vár körülzárása tekintetében. A német gyalogosokat - úgy vélem - Budáról lehetne legkönnyebben idevezényelni. A vár kapuit a sáncokkal már hatszáz méterre megközelítettük, és nagyon remélem, hogy a lovasságunk is megteszi a magáét a végső ostrom elrendelésekor, hacsak hiányt nem fognak szenvedni, a lótakarmányban, vagy az élelmiszerkészletben, amely most elegendő mennyiségben áll rendelkezésünkre. A katonaságunk szálláshelyei, a takarmány és az élelmiszerkészletek raktárai Olaszi városkában vannak elhelyezve, amely nincs kitéve sem az ellenség közvetlen támadásának, sem annak, hogy átjárnak rajta olyan illetéktelenek, akik veszélyeztetnék a szálláshelyünk és raktáraink nyugalmát zavarkeltésükkel vagy gyújtogatásukkal. Ilyen veszedelmek elhárításával Mollnors ezredes van megbízva, aki 1200-1500 létszámú csapattal rendelkezik. Ezek a csapatok tiszta magyar származású hajdúk és huszárok és egészében 2500 létszámú az a sereg, amely a vár körülzárását végzi, és amely biztosítja az utat Debrecen felé, és azon vidék felé, ahol a kombrandi ezred állomásozik, amely szükség esetén segítségünkre lehet. A többi magyar katonaság ugyancsak a közelben tartózkodik és itt vannak még a rácok is, akik körülbelül 1500-2000 létszámú csapatba tömörültek, és a Gyula környékén lévő falukban táboroznak. Ez a terület meglehetősen mentes a török veszélytől, mert Gyula és a közeli erődítmények minden oldalról védettek jó pár éve az ellenség esetleges támadásaival szemben. Seregeink teljesen tönkretették és lerombolták azokat a malmokat, amelyek az ellenség utánpótlását biztosították, és ahonnan Thököly és a vele működő török és tatár seregek a Maros folyó és a Körösök között elterülő háromszögbe kényszerültek visszahúzódni, és 110