Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között

I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között 1. A hadszíntér jellemzése az egykorú források alapján A térség topográfiai viszonyairól szerencsénkre magas színvonalú leírásokat találunk az itt harcoló kortárs hadvezérek és főtisztek jelentéseiben. Továbbá térképek, egykorú vázlatok segítenek a rendkívül nehéz haditerep bemutatásában. Mindenekelőtt gróf Luigi Ferdinando Marsigli tábornok, a főhadsereg mérnöki stábjának parancsnoka leírásai, jelentései, térképei, erődökről és környezetükről készült rajzai támasztják alá a Gyula és környéke, továbbá* a Marostól Északra Nagyváradig terjedő hatalmas terület terepviszonyairól a katonák panaszló véleményét. Ludwig von Baaden főparancsnok kérésére, még 1691 januárjában adott jellemzést, amelyet a tábornagy azért kért, hogy a. Nagyvárad ellen felvonuló császári és magyar egységek számára megbízható terepadatokat kapjon.

1 Marsigli többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy akár Buda felől, akár ha Délről Gyula felől vagy Szegedről tervezik a hadsereg vonulását, soha nem látott nehézségekkel kell találkozniuk. „...A Maros folyótól, a Körös folyókon keresztül a hadseregnek a következőket kell figyelembe vennie: igen csekély a folyók szabályozottsága, ennek következtében csak olyan helyeket lehet átkelésre kiválasztani, ahol nem keletkezett széles mocsár, mivel az ellenség igen régtől fogva szinte semmi gondot erre nem fordított../'. A rendkívül művelt tábornok világosan látta a török uralom általánosan, az egész országban megfigyelhető következményét. A középkorban e terület itt is, (mint az egész országban) a folyók, kisebb folyó vizek, patakok stb. magas színvonalú rendezése következtében mentes volt az elmocsarasodástól. A hadszíntérré lett táj fő jellemzője lett 1566 után az elmocsarasodás. A jobbágyfalvak hidrokultúrája a török előtt rendkívüli volt, s ennek következtében természetesen a földek megművelése, sőt az úthálózat kezelése is gondos volt. 1 Bolognai Egyetemi Könyvtár. Marsigli-gyűjtemény. (Térképek és levéltár.) A továbbiakban BEK. Marsigli gy. (1691. február-április, ir.) 9