Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése
el, és Lipszky János 12 szelvényből álló Magyarország-térképét kell megemlítenünk. 160 Korabinszky zsebatlaszának megyetérképei pedig elsősorban azért érdemelnek figyelmet, mert a lexikonában összegyűjtött statisztikai adatok egy részét próbálta térképre vinni. 161 Jelölte az egyes települések jogállását, lakosságuk vallását és nemzetiségét, sőt helyenként a jelentősebb kulturális intézményeket is (így Tessedik II. József által kitüntetett iskoláját Békés megyében). A századfordulót követő évekből egy reménykeltő helyi kezdeményezésről számolhatunk be, amely a megye tudományos tekintetben a kor legjobb színvonalán álló leírását eredményezhette volna. Az 1804-ben Szarvasról tudósító ismeretlen már arra hivatkozva mellőzte cikkében Szarvas topográfiai leírását, hogy ez és általában az egész Békés vármegye leírása Skolka András mezőberényi rectortól várható a közeljövőben. 162 Skolka András (1777-1816) 1800-tól tanított Tessedik szarvasi intézetében, 1804-ben, tehát mindössze 27 évesen pedig már a mezőberényi evangélikus gimnázium igazgatója lett. 163 A fiatal Skolkában méltó folytatója akadt Markovicz és Tessedik művének, illetve általában annak a gazdag protestáns művelődési hagyománynak, amelynek legtisztább forrásaiból korábban Markovicz és Tessedik is merítettek. Skolka poggyászában Tessedikhez hasonlóan széleskörű gyakorlati ismeretek voltak. Elsősorban a természetrajz, a földrajz, az akkortájt más tudományoktól önállósuló és új fejlődési szintre lépő statisztika, valamint a pedagógia terén bírt alapos képzettséggel. A cselekvési lehetőségek II. József uralkodása után azonban már beszűkültek. 1792-től, Ferenc császár trónra lépésével, majd különösen a magyar jakobinusok pere után a reformok lekerültek a napirendről, folyt a "visszarendeződés". Rendőrállam alakult ki széles besúgói hálózattal, a reformok híveit, a tehetségeseketa szürke, de megbízható államszolgák, a hatalom tudás és koncepció nélküli kiszolgálói váltották fel. Ilyen időszakban pedig Skolka módjára tanítóegyletet alapítani és jó gimnáziumot csinálni, sőt szenvedélyesen küzdeni Magyarország valós állapotának feltárásáért, az "édes haza" jobb megismertetéséért, nem is volt teljesen politikamentes vállalkozás. 160 Magyar átlás... Bécs, 1802-1811; Mappa Generalis Regni Hungáriáé. Pest, 1806. Lipszky atlaszát helységnévtár egészítette ki. (Repertórium Locorum Objectorumque... Buda, 1808.) 161 Atlas Regni Hungáriáé portatilis. Bécs, 1804. 162 Lásd a 147. jegyzetet! 163 Életéről, mezőberényi működéséről: Haan: Békés vármegye története. 225., 267. (kézirat a BML-ben); Petz Gyula: A békési ág. hit. ev. esperességi főiskola keletkezésének és M.Berény községében töltött zsenge korának története. BRMTÉ 1877/78. 24-44. Működéséről az életútját ismertető nekrológ fordítását is közölve számoltunk be a Körösök vidéke 1989. évi füzetében: Európaiság és honismeret. Markovicz Mátyás Tessedik Sámuel és Skolka András Békés vármegyéről. (25-38. o.) Különösen ajánljuk Soós István kiváló tanulmányát, amely súlyának megfelelő részletességgel és alapossággal ismerteti Skolka életét és művét. Soós egyben Skolkának Mezőberényt részletesen bemutató leírását is lefordította. A kötet címe: Skolka András: A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása. Békéscsaba, 1988. Soós tisztázta Skolka születési helyét és évszámát, amely a nekrológban is tévesen áll. Skolka tehát 1777. nov. 25-én a Liptó megyei Deménfaluban született. 93
