Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése
nevezhetők, Tessedik viszont már a tanyarendszer problémáira mutatott rá a gazdálkodás és a gyermeknevelés szempontjából. Megismételhette a Maros-Körös közi vidék ismertetőjének szavait, hogy sok helyen csak egyszeri szántásra kerül sor, és akkor 4-6 pár ökröt is ekéje elé fog itt a paraszt, de ehhez azt fűzte hozzá, hogy "a gabona szára sokszor mégis alig van két araszt a földön felül". Tessedik, illetve 1784-ben németül, majd két év múlva magyarul is kiadott könyve, "A parasztember Magyarországban" hatását mutatja az eperjesi születésű Korabinszky János Mátyás földrajzi, történelmi és terménylexikonja, 151 ugyanis ebben a Szarvasról írott lexikoncikk részben Tessedik művének segítségével ismerteti, igen érdekesen a megye viszonyait. Láthatólag olvasta és felhasználta Korabinszky Markovicz verses krónikáját (emellett még talán Szarvasról írott feljegyzéseit is) és említi a kunhalmokról szóló tanulmányát. Feltételezhető, hogy Tessedik révén - akinek működését és főleg nemrég megjelent könyvét elismerő szavakkal méltatta - jutott hozzá Markovicz kézirataihoz, és esetleg egyéb, a lexikoncikkben felhasznált információkhoz is. Mindez megmagyarázza, hogy miért ismertette lexikonjában a vármegyét a "Szarvas" címszó alatt, hiszen a lexikonban nem szerepelnek külön a vármegyéket bemutató cikkek, hanem csak a magyarországi helységek felsorolása és fontosabb adatai. Korabinszky munkájának erénye, hogy a földrajzi, történelmi vonatkozásokon túl kitér az egyes helységeknél a mezőgazdaság és az ipar, illetve a főbb termények (termékek) ismertetésére. Ezenkívül utal a lakosság vallására és nemzetiségére, végül a kultúra (tudomány és művészet) eredményeiről sem feledkezik meg. A népességről és egyes terményeket illetően már számszerű statisztikai adatokat is közöl, ezek azonban sokszor meglehetősen hozzávetőlegesek, esetlegesek, mivel a felhasznált források és az egyes adatközlők információi igen eltérő jellegűek, értékűek voltak. Korabinszky viszont különösebb kritikai nélkül építette be művébe a kapott adatokat. Tótkomlóssal kapcsolatban például megállapítja, hogy nagyságára már abból is következtetni lehet, hogy ott 10 ezer szarvasmarhát tartanak. Szarvas 800 házat számlál, de lélekszámát szerinte az is jelzi, hogy több alkalommal is egyszerre 16 személyt temettek a településen. Csaba és Békés esetében megadja a házak számát, azonban a szóban forgó időszakból jóval pontosabb számadatokat találhatunk az 1784-87. évi népszámlálás megfelelő rubrikáiban. 152 A megyebeli települések közül Szarvason kívül még Békésről, Csabáról és Gyuláról találunk érdemleges információkat tartalmazó cikkeket Korabinszky lexikonában. A század végén Vályi András pesti egyetemi tanár a magyarországi helységek Korabinszkynál teljesebb és immár magyar nyelvű leírását kívánta nyújtani lexikonában. 153 151 Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony, 1786. A Szarvasról írott lexikoncikk fordítása: Dusnoki József: 200 éves lexikoncikk Békés megyéről az 1780-as évekből, (in: Körösök vidéke, Gyula, 1988. 14-20.) Korabinszkyról: Bredetzky Sámuel: Etwas von denLebens-Umständen des Herrn Johann Mathias Korabinsky... (in: Bredetzky S.: Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungarn. II. k. Bécs, 1803. 26-39. ) Legújabban: Horváth Terézia: Korabinszky J. M. és főműve: a Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn - Magyar Könyvszemle 1993/1. 37-54. 152 Az első magyarországi népszámlálás. Szerk. Danyi Dezső - Dávid Zoltán. Bp. 1960. 153 Magyar országnak leírása. I-m. k. Buda, 1796-99. Vályi lexikonáról: Centgraf Károly: Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez - Levéltári Szemle. 1971/1-3. 139-147. w
