Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

barmok sokaságát. Végül még a vár török ostromáról és Kerecsényi sorsáról szól Istvánffy és Ens krónikái alapján. A megye bemutatása immár két oldalt vett igénybe.

122 A Felvidékről déli irányban, az ország alacsonyabb népsűrűségű területére kirajzó szlovákság megtelepedéséhez a Tiszántúlon kedvező feltételeket kínált a Harruckern uradalom. Az itt létrejött és gyorsan növekvő, gyarapodó evangélikus diaszpórák (elsősorban Csaba és Szarvas) gyülekezeteinek lelkészi állásra szóló meghívásait hamarosan a felvidéki Hungarus-értelmiség jeles képviselői is elfogadták. E tény jelentőségét aligha becsülhetjük túl, hiszen a megye néhány nagyobb településén képzett, a tudományok ápolásával is foglalkozó, a népet pedig sok tekintetben már felvilágosult eszmék jegyében irányító, oktató gondolkodók tűntek fel. Bél Mátyás és a pozsonyi iskola hatása általuk sugárzott ki erre a vidékre, amely nevezetes volt gabonatermő földjéről és a pusztáin legelésző csordák sokaságáról, szellemi teljesítményekkel azonban a legkevésbé sem hívta fel magára a figyelmet. A XVIII. század első felében érkezett felvidékiek közül két markáns egyéniség, két energikus és igen művelt lelkész emelkedik ki: Markovicz Mátyás, akit 1734-ben hívott meg a szarvasi gyülekezet, és az őt Pozsony és Jéna után abékési tájra is követő régi jóbarát, az idősebb Tessedik Sámuel, aki 1744-től működött Csabán.

123 A vármegye, illetve a vidék múltjának kutatása és korabeli viszonyainak ismertetése tekintetében Markoviczot különleges hely illeti meg. Bél Mátyás nagyhatású országleíró törekvéseihez az ő munkássága kapcsolódott errefelé a legközvetlenebbül. 1748-tól haláláig a pest-békési egyházmegye alesperesi tisztjét is betöltötte; ilyen minőségben elérte, hogy az összes tiszántúli ev. egyházban a község pénztárából fizessék a tanítókat, és így a tanulók szüleit csak a szükséges könyvek beszerzésének költsége terhelte.

124 Napi egyházi feladatai mellett tudományos és oktató-nevelő célzatú, vallási és honismereti tárgyú művek sorát írta részint latinul, részint szlovák nyelven. Horányi Elek lexikona szerint jénai egyetemi éveiben Markovicz "nem közönséges tudásról tett tanúbizonyságot".

125 Az ifjabb Tessedik, aki sokban rokon gondolkodású elődje jó néhány érdemét, példamutató tettét örökítette meg krónikája, a Szarvasi nevezetességek lapjain, kiemelte a "neveléstudományban, földrajzban, történelemben és bölcsészetben való kiváló, azon időben szokatlan nagy jártasságát"

126 amelyet, úgy véljük, nemcsak a jó hírű jénai egyetemnek, hanem megelőző hosszú és alapos Selmecbányái, besztercebányai és különösen pozsonyi tanulmányainak (1728-1731) is köszönhetett, mivel a pozsonyi liceumban Beer Frigyes Vilmos igazgatói működése idején is a Bél által lerakott alapokon és Bél reformjai szellemében folyt a tanítás. Helytörténeti szempontból értékes kéziratos földrajzi, történelmi munkáinak egy része elveszett, legfeljebb töredékeik ismertek, illetve a múlt századi kutatók említései adnak hírt felőlük. Elkallódtak feljegyzései (emlékirata) Szarvas mezővárosáról. Tudjuk, hogy Szarvas régi történetéről összegyűjtötte a krónikás adatokat, emellett leírta a szarvasi 122 Bécs, 1750.563-564. 123 Életrajzuk: Haan: Jena Hungarica. Gyula, 1858. 51-55. és Békés vármegye hajdana. 94, 101. és 273-275. Markoviczról vö. még Pánczél Barnabás írása (lásd a 131. jegyzetet!), valamint cikkünk a Körösök Vidéke 1983. évi füzetében (25-38. o.). 124 Wallaszky Pál: Adatok Tót-Komlós egyházának s községének történetéhez. BRMTÉ 1882/83. 44. 55. Krónikájának kézirata: "Analecta..." (A Békés Megyei Könyvtár kézirattára. Rk. 16.) 125 1. m. 2. k. 590-591. 126 Szarvasi nevezetességek (in: Tessedik Sámuel- Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Vál. és szerk. Zsigmond Gábor. Bp. 1979. 264-337.) 83