Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - II. Békés vármegye leírása (Forráskritikai észrevételek)
kapcsolat azonban nem vezet eredményre. 58 Fás említése a pusztahelyek sorában már árulkodó, hiszen e falut 1728-ban ülték meg újra lakói. 59 Az alapszöveg elkészültére, de a betoldások, bővítések elvégzésének idejére is információkat nyerhetünk a Bél által írt szövegrész tartalmi elemzéséből. A legegyértelműbben a vármegyei tisztikart ismertető szövegrészből következtethetünk erre, ugyanis a felsorolásban szereplők mind Bél betoldásai. A tisztújító közgyűlést 1728. január 14-én Békésen tartották. Bél e tárgyú pótlásai az 1728as állapotokat tükrözik. 60 A Notitia más megyék leírását tartalmazó fejezeteivel való összevetése ugyancsak az alapszöveg elkészítésének 1728-at megelőző idejét erősíti meg. Ismeretes, hogy a pozsonyi tudós a vármegyéket északról délre haladva vette sorra. Hogyan illeszkedik ebbe a munkafolyamatba Békés vármegye? Szabolcs vármegye leírását 1724 után kezdték meg. 61 A szomszédos Bihar viszonyait szinte bizonyosan az 1726. év végén, vagy az új év elején rögzítették. 62 E műben a legkésőbbi dátum a szőlőszüret befejezéséről tudósít. A munkával 1726. október 22-én végeztek. 63 A békés vármegyei részben Bél 1728-ban tette meg kiegészítéseit, ami egyértelműen jelzi, hogy az alapszöveg 1727-ben már elkészült. Csanád leírásának idejét nagyjelentőségű forráskiadásában Zombori István még nem tudja pontosan, de azt logikusan az 1730-as évek elejére keltezi. 64 Mint láttuk, valójában 1729 elejére az is elkészült. A sorrendiség azt sugallja, hogy talán éppen a mi megyénk leírása után. Az elmondottak alapján úgy véljük, az alapszöveget 1727-ben, viszonylag rövid idő alatt készítette el szerzője. Az is látható, hogy a Prodromus megjelenését követően a nádori pártfogás jóvoltából hatalmas lendülettel folyt a munka, és szinte egyazon időben készült el a Tiszántúl nagy részének leírása. Felvethető az is, hogy a Békés és Csanád vármegyét tárgyaló szerző személye azonos lehet. Ezt nem bizonyítja, de sugallja Bél ismertetett levele a munka elkészültéről, a két kézirat írásmódjának azonossága - ez ugyan a fogalmazványt másoló személy azonosságból is következhet - valamint a két megyeleírás tartalmi hasonlósága. Mint arról már szólottunk, Bél az alapszöveget mindjárt annak elkészülte után kipótolta, még 1728-ban. Ekkor a bővítések oroszlánrészét elvégezhette, azaz nem folyamatosan, az újabb és újabb friss információk birtokába jutva növelte a munka terjedelmét. Sokirányú elfoglaltsága mellett ez nem is lenne logikus. Ugyanis csak e 58 Karácsonyi János eredetileg úgy vélte, hogy Nemeskereki lakosai 1728-ban költöztek át Endrődre. Ez az adat téves, hiszen Nemeskereki lakosai még 1729-ben is 131 forint taxát fizettek földesuruknak. Az ilyen típusú lajstromban Endrőd nevével csak 1731-ben találkozunk. (OL P. 418. S 125. 1729, 1731.; Karácsonyi: Két összeírás... BMRTÉ X. 34.) Karácsonyi később, a millennium évében megjelent nagyformátumú megyetörténetében már 173l-re keltezte az átköltözés idejét. Sajnos a megállapítás kapcsán forrásra nem hivatkozott. 59 Haan: i.m. 132.; Karácsonyi: Békés vármegye történetete II. 105. 60 Karácsonyi: i.m. 1.331-335., 476.; BMLIV.A.l.a. 1728. 61 Balogh István: Bél Mátyás Szabolcs vármegye című munkájáról (in: SZSZm Helytörténetírás, Nyíregyháza, 198.1-II. 7.). 62 Csorba Csaba: Bevezetés, (in: Bél Mátyás: Bihar megye leírása. Bihari Múzeum Évkönyve II. Berettyóújfalu, 1978. 53. és 67.) 63 Csorba: i.m. 155-156. 64 Zombori: i.m. 155-156 58
