Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről

Még a besztercebányai években, 1713-ban közzétette egy nagyszabású vállalkozás tervezetét, amelyben egy a magyar nyelv és irodalom történetét összefoglaló mű megírásához és kiadásához kért segítséget.

12 A művelt protestáns nemesi elit egyik legtekintélyesebb képviselőjének, Ráday Pálnak részletesen beszámolt tervéről. Mint írja, bízik benne, hogy a sötétségben veszteglő magyar nyelv megismertetésében, eredetének feltárásában közreműködnek majd, rendelkezésre bocsájtva idevágó adataikat mindazok, akik törődnek a magyarság hírnevével, becsületével.

13 Hiába remélt azonban támogatást. Bél maga csupán a rovásírással foglalkozó fejezetet tudta kiadni. Az ehhez írott előszó viszont nemcsak azt fogalmazta meg, hogy fel kell tárni a hazai múlt emlékeit (a levéltárakat megnyitva a tudományos kutatás számára), hanem már egy újabb vállalkozásról tudósít: "a maga idejében reméld tőlünk a régi, a középső és az új Magyarország ismertetését".

14 Szintén 1718-ban, külföldön levélformában publikálta a jelzett országleíró munka, a Notitia első tervezetét. Egy olyan átfogó országleírás vázát körvonalazta, amelyben a régi és a középső Magyarországot leírva bemutatja a magyar történelmi múlt egyes periódusait (beleértve ebbe a szkíta, a hun és az avar kort is), majd az új Magyarországról szóló könyvben ismerteti a korabeli Magyaiország földrajzi, társadalmi és politikai viszonyait (ebben kitér az itt élő népek nyelveire, szokásaira is), végül az egyes vármegyék leírását adja.

15 Említett tervei korántsem csak a németországi hatásokkal hozhatók összefüggésbe. Hazatérte után Bél társakra találhatott a felvidéki evangélikus értelmiség (lelkészek, tanárok, orvosok) körében. Bár származásuk eltérő volt, egy közös hazához kötődtek, "Hungarus"-nak, azaz magyarországinak, a Magyar Királysághoz tartozónak érezték magukat.

16 Ezen a sajátos állampatriotizmuson kívül jellemzőjük volt még a többnyelvűség és a külföldi, elsősorban a német szellemi élettel való szoros kapcsolat, amelyet földrajzi, nyelvi és vallási adottságok egyaránt elősegítettek. Tájékozottságuk, a külföldi tudományos eredmények ismerete arra ösztönözte őket, hogy erejükhöz, tudásukhoz mérten változtatni próbáljanak a hazai elmaradottabb állapotokon, mindenekelőtt tudományos téren pótolják a nyilvánvaló hiányosságokat és ezáltal is cáfolják a külföldi tudós világban Magyarországgal kapcsolatban elterjedt téveszméket, lekicsinylő vagy sablonos nézeteket. Figyelemre méltó tény, hogy a "magyar glóbusz" minden addiginál pontosabb és részletesebb bemutatására, "lefestésére", ami a feladat nagyságát és a számos akadályozó körülményt tekintve valóban herkulesi munka volt, Bél Mátyás vezetésével éppen olyan értelmiségiek vállalkoztak, akiktől az "extra Hungáriám non est vita..." gőgös provincializmusa a legtávolabb állott. 12 Institutio ad symbola conferenda, dum históriáé linguae Hungáriáé libros duos... edere paret. Berlin, 1713. (Útmutatás adatgyűjtésre, mikor a magyar nyelv történetének két könyvét kiadni készül) 13 Besztercebánya, 1713. december 18. (H.m.) 14 De vetere litteratura Hunno - scy thica. Lipcse, 1718 (Tanulmányok a régi hun-szkíta irodalomról) Magyar fordítása: Tarnai: i.m. 91-130. 15 Epistola Matthiae Belii ad amicum Lipsiensem de adfecto opere suo de Hungária (Wöchentliche Postzeitung von gelehrten Neuigkeiten. Lipcse, 1718. november 3.) Közölte Molnár Aladár. (Történelmi Tár. 1882. 589-592.) Fordítása: Tarnai: i.m. 133-140. 16 A Hungarus-értelmiségről: MIT 447-451; Kosáry id. művei és Zombori István: A felvidéki evangélikus értelmiség (in: A magyarországi értelmiség a XVII-XVIII. században. Szeged, 1984. 82-92.) 47