Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről
Bél elsősorban (különösen a hivatalos állami támogatás elnyerése előtt) hasonló kultúrájú, gondolkodású hitsorsosai segítségét remélhette műve elkészítésében. Hozzájuk írott leveleiben - segítségüket kérve, adatokat, írásokat sürgetve - egyszerre hivatkozhatott a haza szeretetére, a közös múzsákra és a közös vallásra. 17 Az országleírásnak (de az irodalomtörténet-írásnak is) voltak fontos hazai előzményei, amelyekhez kapcsolódhatott, olyan eredményei, amelyeket a történeti forrásokat, kéziratos műveket céltudatosan gyűjtő Bél hasznosíthatott. 18 A régebbiek közül itt csak Oláh Miklós Hungáriáját és Gregorianczius Pál országleírásait említjük. Közelebbi kapcsolat mutatható ki egy kortárs szerző, a németországi bujdosásra kényszerült Parschitius Kristóf Selmecbányái rector kézirata és Bél Notitiája között. Zombori István szerint Parschitius kézirata az 1710-es évek közepén már Bél tulajdonába került. 19 Ez az országleírás szintén megyeleírásokon nyugszik. Az egyes azonosságok mellett azonban a különbségek sem hanyagolhatók el: Bél és munkatársai műve más minőséget, egy újabb, magasabb szintet képvisel. Végül megjegyezzük, hogy a töröktől visszahódított ország múlt és jelen viszonyainak feltárásában a jezsuita történészek és geográfusok is (Hevenesi Gábortól Timon Sámuelig) komoly eredményeket értek el. Bél tehát első tervét elejtve, Magyarország teljességre törekvő történeti-földrajzi ismertetésének megvalósítása mellett döntött. Toperczer Pál evangélikus lelkésznek, akitől művéhez Sáros vármegye leírását kérte, 1718 áprilisában már így írt:"Régóta elhatároztam, hogy teljesen leírom Magyarországunkat. Már sokat gyűjtöttem és gyűjtök ehhez." 20 1714-től Bél a pozsonyi evangélikus gimnázium rectora volt. Reformok sorát bevezetve fölemelte az oktatás színvonalát, az iskola terjedő hírével arányban a diákság létszáma is ugrásszerűen megnőtt. Kötelező tantárggyá tette a magyar történelmet és földrajzot a felső osztályban. Diákjait pedig - gyakorlatias tanítási módszerének megfelelően - 1717-től adatgyűjtő munkával bízta meg. Néhány diák megmaradt feljegyzéseiből kiderül, hogy a nyári szünidőben hazatérő diákok nyolc, Bél által összeállított kérdőpont alapján gyűjtöttek adatokat vármegyéikről. 21 Haan - láthatólag Brucker életrajza nyomán - említi azt is, hogy Bél készített egy iskolai célú földrajzi kompendiumot, amely szerint a hazai földrajzot az iskolában előadta. Élete egyik feladatául pedig azt tűzte volna ki, hogy ezt kibővítse és közzétegye. 22 Ezzel szemben Brucker életrajzában csak a következő idevonatkozó fontos megállapításokat találjuk: Bélnek a tanításban megnyilvánuló szorgalma 17 így pl. Bohusnak írt leveleiben.(H.m.) 18 Schwartner: i.m. 17-20. és 27-33.; MIT 461-464. 19 Zombori István: Bél Mátyás és a Notitia Hungáriáé (in: Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Szeged, 1984. 113-162.). Részletesen ír Parschitius munkájáról és összeveti azt a Notitiával. A különbséget jelzi, hogy Parschitiusnál egy-egy megyére átlag 3 oldal jut, a megyék bejárására pedig nem volt módja. 20 Pozsony, 1718. április 25. (H.m.) 21 Csanda Sándor: Bél Mátyás, a négynyelvű tudós (in: Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai. Bratislava-Bp. 1986. 133-142.). Csanda közvetíti a szlovák kutatók eredményeit is. A diákok adatgyűjtéséről mint a Notitia keletkezésének előzményéről tesz említést Horányi Elek is: Memoria Hungarorum et provincialium... I—III. k., Bécs-Pozsony, 1775-1777.1.k. 173. 22 Haan: i.m. 29-30. és 35. (Markusovszky és Zombori már Haan életrajza alapján írtak az iskolai kompendiumról.) 48
